Az elmúlt évszázadok emberszabású szörnyei sokaknak okoztak rémálmokat

Az emberi képzelet határtalan, így számos alkalommal előfordult, hogy ismeretlen állatfajokat szörnyekként írtak le, vagy épp kitalált teremtmények rajzaitól rettegtek az emberek.

Most kiválogattuk a legbizarrabbakat, hogy Ön is átélhesse, milyen rémálmokkal küzdött a reneszánsz és barokk kor embere.

A Szörnyszupercsapat – Sebastian Münster híres, a világ történetét összefoglaló írásában, az 1544-es Cosmographiában több tucat furcsa lényt mutat be, ezek közül az Indiában élőket egy külön tablón is bemutatta. Balról jobbra: az arcát az ersős napfénytől óriási lábfejével védő, napallergiás Sciopod, az egy szeméről felismerhető küklopsz, a kétarcú Pygmie, az arcát mellkasán hordó Blemmyai és a kutyafejű Cynocephalus

A szörnyek, akiket még a Monty Python is irigyelne: a tengeri püspök és a tengeri pap

A XVI. században felbukkant lények közül a püspök a lengyel királlyal is találkozott, de végül a lény meggyőzte a valódi püspököket, hogy engedjék szabadon. Így is történt. Néhány évvel később visszatért, de sajnos nem akart enni, három nap után pedig elpusztult. A papot kétszer látták – 1531-ben Lengyelország partjainál, majd 1546-ban a dán Sealand keleti partjainál, de egyszer sem sikerült elfogni.

A két szörnyről korábban megjelent, részletesebb cikkünket itt találja.

Balra a pap, jobbra a püspök

A kockásfülű nyúl rokona, az óriási fülű Panotti Hartmann Schedel híres, 1493-ban kiadott Nürnbergi Krónikájából, melyet sokan a korai könyvnyomdászat legpompásabb műveként emlegetnek. Ebben a könyvben található egyébként Buda egyik leghíresebb ábrázolása is.

A híres római író, az idősebb Pliniusként ismert Caius Plinius Secundus Maior A természet históriája című művében is említi őket, lakóhelyükként a szkítiai Csupafül szigetet megjelölve. Óriási fülükre is talált magyarázatot: szerinte a hűvös éjszakákon a lények ezzel takarják be magukat.

A lények a későbbi évszázadok egy-egy természettudományos művében is felbukkantak – tökéletes példa erre Ulisse Aldrovandi Monstrorum historiájának (1642) egyik metszete, kedvencünk azonban egyértelműen a British Libraryben őrzött, valószínűleg Canterburyben készült A Kelet Csodái (1040 k.) legbizarrabb illusztrációja:

A francia humanista író, Pierre Boaistuau 1560-ban megjelent művében, a Histoires prodigieusesben számtalan, furábbnál furább figurát mutatott be, ideális rémálom-alapanyagot nyújtva az olvasóinak

Ulisse Aldrovandi már említett 1642-es Monstrorum historiája minden eddig látottnál ijesztőbb lényeket mutatott be

Köztük a rókasárkánysashüllőnőt:

A könyökén, mellein és térdein is állatfejeket viselő, kolibricsőrös férfit:

Vagy ezeket a leírhatatlan szörnyeket:

De nem feledkezhetünk meg Fortunio Liceti De Monstris (A szörnyekről) címmel, 1616-ban még képek nélkül megjelent, 1665-ben illusztrált munkájáról sem, ami kissé talán túl messzire ment:

Fotók és információk: Columbia University kamelopedia, British Library, Wikimedia CommonsThe Book of Days: A Miscellany of Popular Antiquities, by Robert Chambers/Google Books, p. 311 Wellcome LibraryMelbourne Prints Universitätsbibliothek SalzburgCurious HistoryInternet Archive