A mexikói filmművészet rendkívül gazdag múltra tekint vissza. Az első mexikói mozgókép 1896-ban készült. Az 1917-20. közötti időszakban már komoly némafilmpiac alakult ki az országban, évente 10 filmet gyártottak.
A mexikói filmre a 30-as években nagy hatást gyakorolt Eisenstein (Que viva México), majd a 60-as években Luis Buńuel művészete. A mexikói filmek Magyarországon csak napjainkban váltak igazán népszerűvé, olyan alkotásoknak köszönhetően, mint a Korcs szerelmek (r.: Alejandro Gonzales Inárritru), az Anyádat is (r.: Alfonso Cuarón), a Megváltó szex (r.: Laura Mańá), vagy az elmúlt évben bemutatott Japán (r.: Carlos Reygadas).
A szeptember 22-én kezdődő Mexikói Filmhét egy elsőfilmes rendező, Alejandro Lozano Cabos megölése című alkotásával indul. Ebben a bonyodalmakkal és abszurd elemekkel teli, fekete humorú komédiában a nyers erőszak dicsőség, elkövetői pedig bármely korrupt társadalom karikatúraszerűen bemutatott archetípusai lehetnének.
Fernando Sarińana Sötét városok című filmje több egymásba kapcsolódó történet, amelyeknek közös vonása a megalopoliszok életét jellemző magány és kétségbeesés, valamint a helyszín: Mexikóváros történelmi magja. Bárok, paloták, boltok és emlékművek, gyógyszertárak és kínai kávézók között, a szereplők – rendőrök, prostituáltak, kamaszok és kocsmárosok, narkósok és hontalanok – úgy tűnnek fel majd el, hogy észre sem veszik, milyen sok közük van egymáshoz.
Igazi latin filmcsemegének ígérkezik Iván Lipkies Huapango -ja amelyből megismerhetjük Mexikónak egy olyan részét, ahol szenvedélyesen táncolnak, szenvedélyesen élnek, szenvedélyesen szeretnek, de ha a kétely felüti a fejét, megállíthatatlan a szerelmi bosszú.
Hugo Rodríguez a Nikotinban öt különböző, egymás számára is ismeretlen embert mutat be, akiket csak az a 20 gyémánt kapcsol össze, amit mind egyformán meg akarnak szerezni.
Két korábbi alkotást is láthatunk majd, Arturo Ripstein filmjét, az1998-ban készült A csodák evangéliumát valamint Luis Estrada 1999-ben rendezett filmjét, a Heródes törvényét.