Botrányos jelenetek után mutatta be Orbán Viktor a magyar soros elnökség programját

Kövesse velünk az eseményeket!

A biztosi kollégium sajtótájékozatójával egy időben hasonló sajtóeseményt hívott össze Orbán Viktor Strasbourgban kedden délutánra. Lapunk értesülései szerint a magyar kormányfő nagyjából két órán át óhajt beszélni a megjelentek előtt.

A miniszterelnök elmondta, azért döntöttek úgy, hogy kiállnak a média elé egy nappal azelőtt, hogy bemutatnák a magyar soros elnökség programját, mert a szerdai EP-vitán várható „csihi-puhi” várhatóan eltereli majd a figyelmet a lényegi dolgokról. Ezután felidézte, hogy nem először tölti be a soros elnöki posztot, és a következő dátumot is beírta már a naptárba, mert „fő az optimizmus”.

A miniszterelnök épp belekezdett volna mondandója lényegi részébe, amikor Gyekiczki Márton, a DK ifjúsági szervezetének tagja az asztalához rohant, és többször azt kiabálta felé:

Mennyiért árulta el a hazát, miniszterelnök úr?

Gyekiczki volt egyébként az, aki Kötcsén is hangosan kritizálta a piknikre érkező Orbán Viktort, sőt játékpénzt is szórt elé. Most egyebek között azt mondta, a miniszterelnök eladta Magyarországot Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-pingnek kínai elnöknek.

Miután a DK-s aktivistát – akiről itt írtunk bővebben – lefogták és kivezették az őrök, Orbán úgy reagált: a magyar politikában, ha valaki gazembernek nevezi a másikat, az csak annyit jelent, hogy nem ért vele egyet.


A soros elnökség programjára visszatérve Orbán előbb Mario Draghi volt olasz miniszterelnököt és az Európai Központi Bank korábbi elnökét idézte, miszerint a migrációs és háborús fenyegetések közepette Európa folyamatosan veszít a versenyképességéből. Majd Emannuel Macron francia államfőtől is idézett egy sort: „Európa meghalhat, mert kiszorul a piacairól”.

Mario Draghihoz és Emannuel Macronhoz képest én egy mérsékelt miniszterelnök vagyok, de magam is úgy látom, hogy az európai versenyképesség hanyatlása a legsúlyosabb kihívás, amivel szembe kell néznünk

– jelentette ki Orbán, majd úgy fogalmazott, ezeken a bajokon csak úgy lehetünk úrrá, hogyha változtatunk – ennek a katalizátora lenne a magyar soros elnökség.

A miniszterelnök azzal folytatta, hogy az EU gazdasági növekedése most már két évtizede tartósan lassabb, mint az Egyesült Államoké vagy Kínáé. Azt látja, hogy van néhány európai kormány, ami a népességfogyást migrációval akarja orvosolni, de még így sem jön ki a matek, a bevándorlás sem képes pótolni a meg nem születő gyermekeket.

Orbán kulcsfontosságúnak tartja a gazdasági termelékenység javítását, szerinte annak meg kell haladnia az USA fejlődési ütemét.

Ezért azt szeretnénk, hogy november 8-án Budapesten, az európai vezetők informális ülésén fogadjunk el egy új európai versenyképességi paktumot

– vázolta tervét, amellyel szerinte már a ciklus elején elkötelezhetné magát minden európai vezető és ország egy hosszútávú, a versenyképességet javító politika mellett.

Ennek főbb pontjai a következők lennének:

Ezután jött a migráció témája, amiről Orbán azt mondta, a magyar elnökség álláspontja világos: az Európai Unió külső határait meg kell védeni, a frontországok védekezését el kell ismerni, a védekezéshez pedig támogatást érdemes nyújtani.

Mellkasig állok már a migrációról szóló politikai viták vérzivatarában

– utalt arra Orbán, hogy Magyarország a bevándorlási válság elején kerítést épített a déli határra, majd leszögezte, 2015 óta ugyanazt mondja ebben a kérdésben: „Próbálkozhatunk mindenféle csomagokkal meg migrációs paktumokkal. (…) A migrációt egyetlen módon lehet megállítani, és ellenőrzés alá vonni. Ahogy mostanában mondják, az innovatív megoldás az a külső hotspot”. Orbán szerint ha valaki egyszer bejutott az unió területére, és ott jogok illetik meg, akkor hiába nem kapja meg a jogot a maradásra, soha nem fog önként kimenni az unió területéről. De szerinte az is illúzió, hogy ezeket az embereket bármelyik kormány összegyűjtse, járművekre pakolja, és kiviegye az unió területéről. „Csak akkor szűnik meg az illegális migráció, hogyha mindenkit, akit be akarunk engedni, mi engedünk be” – húzta alá, odaszúrva, hogy ezen álláspontja miatt őt 2015 óta hol idiótának, hol gonosznak bélyegzik emiatt, de biztos benne, hogy a végén mindenki az ő véleményén lesz: a migrációt az unió határain kívül kell megállítani, illetve kezelni.

Az illegális migráció Európában az antiszemitizmus megerősödését eredményezte, a nők elleni erőszak erősödését eredményezte, és a homofóbia erősödését eredményezte. Ez a migráció következménye

– jelentette ki. Orbánnak az a javaslata, hogy az euróövezeti csúcstalálkozók mintájára vezessék be a schengeni csúcstalálkozók rendszerét is. Itt jegyezte meg, hogy a magyar elnökség következő fontos pontja az európai biztonság- és védelempolitika, erről is novemberben tárgyalnak részleteiben Budapesten.

Ezt követően rátért az EU bővítéspolitikájára és a Balkán uniós integrációjára. „Húsz éve ígértük meg a nyugat-balkáni országoknak, hogy fel fogjuk venni őket. Ideje lenne ezt beváltani” – kezdett bele, bejelentve egyúttal azt, hogy a magyar elnökség összehívta az Európai Unió és a Nyugat-Balkán csúcstalálkozóját. Itt azonban külön megjegyezte, hogy Szerbia nélkül a Nyugat-Balkán országait véleménye szerint nem lehet integrálni, ezért Szerbiával is mihamarabb meg kell egyezni a csatlakozás feltételeiről. A magyar elnökség ebben már a hivatali ideje alatt előrelépést akar elérni.

Végül a mezőgazdaságról ejtett pár szót: kijelentette, hogy már elkezdték tervezni a 2027 utáni uniós költségvetést, ezzel együtt megkezdődött a következő hétéves időszak mezőgazdasági politikájának iránykijelölése. „Magyarország ebben a vitában az elnöksége során részt akar venni” – jelentette ki a miniszterelnök, majd azzal zárta mondandóját:

Ez a magyar elnökség veleje. Ha ezt mind megvalósítjuk, akkor a magyar elnökség jelszava is valósággá válik: Make Europe Great Again.

Újságírói kérdések

A spanyol hírügynökséget először az MNB által a jobboldali populista VOX-nak adott hitel érdekelte. Orbán szerint az, hogy ki kinek ad kölcsönt, nem politikai kérdés, hanem magánbiznisz, ő nem foglalkozik ilyesmivel. Egyes országokban a kampányfinanszírozásnak „különleges rendszere van”, lehet kölcsönt felvenni.

Könyörgöm, emberek, ez így fair?

– mondta arról, hogy állítása szerint a kormánynak nincs beleszólása abba, hogy ki vesz fel hitelt a magyar bankoktól.

Egy német újságíró azt kérdezte, hogy miért tűnhet úgy, mintha Orbán szemben állna az unió többi tagállamával. A miniszterelnök erre azt hozta fel, hogy a legfontosabb uniós érték még mindig az egység, viszont szerinte az már kérdéses, mit jelent a fogalom ma. Erre az EU jelszavát idézte fel, ami az egység a sokféleségben.

Ez pedig nem azt jelenti, hogy állandóan be kell fogni a számat

– mondta, hozzátéve, hogy az ország a nemzeti érdekeit képviseli, ő ezek mentén állapodna meg a többiekkel.

A Euronewst a „békemissziójával” kapcsolatban az érdekelte, hogy mit jelent a reálpolitika szintjén az általa propagált tűzszünet, és miért lenne megoldás az, ha Ukrajnát nem segítené tovább az EU. Orbán azt mondta, hogy erre konkrét ajánlatokat tett, de ezek senkit nem érdekelt az unióban. Tapasztalatait úgy foglalta össze, hogy mindkét fél elnöke meg van győződve arról, hogy az idő nekik dolgozik, ezért nem hajlanak egy kompromisszumra.

Ez Európának rossz, ő azzal pedig nem foglalkozik, a háborús feleknek milyen ez.

Szerinte az uniónak a világ többségét adó globális déllel együtt kéne működnie a béke érdekében, amely értelmezése szerint békepárti. Miután az EU-t leháborúpártizta, kitért arra, hogy Putyin trójai falovának bélyegzik, pedig ha valaki nem ért egyet a háborúval, hadd ne támogathassa már Ukrajnát.

Egy holland újságíró hozott Orbánnak ajándékba egy könyvet, aminek a borítóján ő szerepel. A kérdés az volt, hogy Geert Wildersnek állítólag ő az ikonja, szóval mit tanult a másik irányban a holland miniszterelnöktől. A válasz: kitartást. Azt mondta magáról, hogy nem egy ikon, hanem egy vidéki fickó.

Soros György tett híressé

– jelentette ki a szerénységét bizonyítani hivatott szövegének egy pontján. Pedig nem is akar nemzetközi szerepet játszani, nem akar ő a Patrióták elnöke lenni. Viszont ha már így alakult, a nemzetközi szinten is megküzd a liberálisokkal és Sorossal.

Magyarország a szabadságharcosok hazája, „a harc a vérünkben van, ha meg kell védeni az országot, ott leszünk az első sorban” – mondta Orbán a lengyel közmédia azon kérdésére, hogy ha az oroszok megtámadnák az országot, elfoglalnák egy részét, akkor ezzel kiegyezne-e a békéért. Másrészt szerinte Ukrajna összetett helyzetben van, mi pedig tagja vagyunk a NATO-nak, ezért ezen nem kell gondolkoznunk.

Az erős vezetőktől nem kell félni, meg fognak bukni egyszer, én is buktam többször

– mondta szintén legyen kérdésre, miszerint el tudja-e képzelni, hogy majd leváltják a kormányát, ahogy ez náluk történt. A nagy országokban szerinte törékeny a belpolitikai háttér, amiért nehéz is erős vezetőnek lenni, illetve az EU struktúrájának alapproblémája, hogy az intézményeket tartják a legfontosabbaknak, az erős vezető negatív szókapcsolat. Pedig  több helyre erős otthoni többség kéne, az erős vezetők harcolnak, és ennek hiánya problémát jelent egy ország vezetésében.

A 444 azt kérdezte Orbántól, hogy miért keresett olyan jól az apja cége az állami Budapest-Belgrád vasúton. A miniszterelnök

már nem először azt találta mondani, hogy nem foglalkozik magáncégek dolgaival, nincs köze ahhoz, hogy kik lettek megbízva. 

A kormánypárti médiára is rákerült a sor, a Magyar Nemzet Magyar Péter EP képviselői mentelmi jogának felfüggesztése kapcsán kérdezte, mi a helyzet. Orbán szerint ez egy fontos intézmény, mert megakadályozza a képviselők akadályozását, de egyébként ez az EP hatásköre, nekik kell mérlegelniük.

A HirTV a készülő jogállamisági jelentésről felhozta, hogy ismét holland zöldpárti jelentéstevő készíti, ezzel mi a helyzet. Szerinte a baloldal kezdeményezte, tiszta propaganda az egész.

A Szijjártó által propagált Béke barátai kezdeményezésben milyen szerepet tölt be a kormány, érdeklődött a Mediaworks. A miniszterelnök először elmesélte, hogy mi ez, majd elmondta, hogy tőlünk származik a gondolat, a megvalósuláshoz azonban nagyobb országokra van szükség. Ezt Brazília és Kína vezeti, 13 ország hozta létre a csoportot.

Orbán jelenleg a távolmaradást látja megfelelő lépésnek a közös migrációs politika terén, kezdeményezték is, hogy Magyarország ne vegyen részt a közös bevándorláspolitikában. Szerinte előbb-utóbb kompromisszumokra lesz szükség.

Az újságíró szembesítette, hogy  ehhez az EU alapszerződésének módosítása volna szükséges. Orbán elmondta, hogy pontosan ezt kezdeményezték.

A kormánya által lóbált fenyegetésről, miszerint tőlünk Brüsszelbe szállítják a bevándorlókat, azt mondta, hogy ez „nincs olyan messze”, és „meg fog történni”. Hozzátette viszont, hogy be fogják tartani az uniós szabályokat. (Nehezen elképzelhető, a két dolog hogy fér össze – a szerk.)

Az osztrák köztévé azt kérdezte, mi kell ahhoz, hogy változtasson az Eu-val szembeni konfrontatív álláspontján.

Szerintem baráti az álláspontunk az EU-val

– mondta Orbán, majd megismételte, hogy vannak politikusok, akik szerint az egység nevében az országoknak be kell fogni az szájukat és vannak, akik a nemzeti érdekek mentén egyezkednek. Az a viszony, amely az EU és a kormány között van, „nem az ellenségesség vagy konfrontáció”, inkább hétköznapi.

A hvg.hu a befagyasztott uniós forrásokról kérdezett, a kormányfő erre azt mondta, hogy az A-terv, hogy van még 12 milliárd euró, és lesznek még megállapodások. Az Erasmus-helyzetre a B-terv az, hogy saját pénzből megcsináltuk a Pannonia programot, ami szerinte még jobb is. (Ezzel szemben a valóság az, hogy csak töredék annyi tanuló ment vele külföldre tanulni, mint előbbivel – a szerk.)

Ő az orosz elnök, én meg a magyar miniszterelnök, ez a kapcsolat

– írta le viszonyát eképpen Putyinnal.

Egy Bolgár újságíró azt kérdezte, mit tesz Orbán azért, hogy országa és Románia csatlakozhasson a Schengeni-övezethez. Elmondása alapján azt, hogy napirenden tarják az ügyet, ami amúgy nem áll rosszul. Szerinte minél előbb engedni kéne nekik, hogy csatlakozzanak, a magyar érdek ellen is hat a jelenlegi állapot.

A német ZDF tévé azt tudakolta, hogyan kell értelmezni, amikor Szijjártó Oroszországban tárgyal. A miniszterelnök szerint transzparens a hozzáállásuk, ahol nincs szankció, ott szeretné javítani az együttműködést velük. Ezután sorolni kezdte, hogy a nyugati országok a háború kezdete óta hány milliárd dollár értékben vettek orosz olajat vagy gázt. Na, szerinte ők a nem transzparensek, velünk szemben.

A Telex a Vitnyédre tervezett menekülttáborról érdeklődött, mire

Orbánnak megbicsaklott a nyelve, és véletlenül ő is „menekülttábornak” hívta azt, de gyorsan „migránstáborra” korrigált, ami egyébként nem lesz.

Szerinte a valós uniós szabályok miatt kéne egy ilyen hely, arról viszont ismételten nem beszélt egyértelműen, hogy akkor most akartak-e ilyet építeni a nyugat-magyarországi településre.

Címkék: europolieurópai unióorbán viktor