Bruttó 362 ezer forint a fizetésem, ami nettó 255 ezer forint mindössze. Sajnos nem tehetem meg, hogy munkahelyet váltsak, ugyanis csak pár évem van nyugdíjig
– írta egy rendvédelmi alkalmazott a 24.hu-nak, aki érhetetlennek tartja, hogy az árrobbanás ellenére több mint két éve nem kaptak fizetésemelést.
Náluk, ha lehet, még furcsább a helyzet, mint a bíráknál vagy az ügyészeknél: januártól ugyanis emelték az illetménysávok felső határát, ám az illetményük ennek ellenére sem emelkedett. Akiknek esetleg mégis, azok sem örülhettek maradéktalanul: az történt, hogy a garantált bérminimum emelkedése (jelenleg 326 ezer forint) utolérte az illetményüket, így számos rosszul kereső rendvédelmi alkalmazottnak a „bérminimumra nőtt” a fizetése.
Ha ránézünk a rendvédelmi alkalmazottak illetménytáblájára, azt láthatjuk, hogy a legtöbb fizetési osztályban és fizetési fokozatban a garantált bérminimumban (vagy esetleg annál alacsonyabb összegben, de akkor a magasabb bérminimumot kapják) határozták meg az illetménysáv alsó határát. A felsőfokú munkaköri osztályba tartozó „C” kategóriánál a legmagasabb fizetési fokozatban 35 szolgálati év elteltével is csak 325 ezer forint az illetménysáv alsó határa, aminél már a garantált bérminimum is magasabb. A felső határ pedig 612 ezer forint, ami viszont alacsonyabb a Központi Statisztikai Hivatal által mért bruttó nemzetgazdasági átlagkeresetnél. A „D” fizetési osztályban 24 év szolgálati idő elteltével haladja meg a bérminimumot az illetménysáv alsó határa, ami 340 ezer forintot jelent, az „E”-nél nyolc évnek kell eltelnie. Ennél csak egy magasabb fizetési osztály van, az „F”, amibe a felsőfokú végzettséget igénylő kiemelt munkaköröket sorolják. Itt 500 ezer forint az alsó határ, felső határt pedig nem állapítottak meg, de itt sem jellemző a csillagászati fizetés.
A Belügyminisztériumtól kapott tavalyi adatok alapján a rendvédelmi alkalmazottak egynegyede volt garantált bérminimumon, azóta nőhetett a számuk. A rendvédelmi munkavállalóknál (gépkocsivezetők, szerelők, fizikai dolgozók) még rosszabb a helyzet, ott a háromnegyedük kapta a garantált bérminimumot 2023-ban
– mondta el a 24.hu-nak Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet főtitkára.
Akad olyan rendvédelmi alkalmazott, akit ugyan tavaly magasabb fizetési osztályba soroltak, ennek ellenére az illetménye mégis a korábbi összeg maradt. „Az eredeti fizetési kategóriámnál az alsó és felső határ közepén volt az illetményem, az újnál alig haladja meg az alsó határt. Vagyis tényleges emelést nem kaptam, csak annak lehetőségét” – fogalmazott diplomatikusan a több mint egy évvel korábbi magasabb osztályba sorolásáról az érintett.
Keményebben fogalmazott Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke, aki az illetménysávokat kész átverésnek minősítette. „Jellemzően az alsó határhoz vannak közel az illetmények a dolgozóknál” – mondta el lapunknak.
Pongó Géza szerint is az alsó határhoz tendálnak a fizetések.
Ha valahol nagyon kell a munkaerő, akkor a felső sávhoz közeli illetményt kaphat az új érkező. Ez persze bérfeszültséghez vezethet, mivel többet keres, mint az a nagy tapasztalatokkal rendelkező munkatárs, aki már harminc éve ott dolgozik
– jegyezte meg a szakszervezeti vezető.
A fluktuációról a szakszervezeteknek nincsenek pontos adataik. „A több évtizede ott dolgozó munkatársak már nem szívesen mozdulnak, de ha elmegy valaki, akkor nehezen tudják pótolni. Újak nem nagyon jönnek, ha pedig igen, akkor hamar elmennek” – tette hozzá.
A problémákkal a Belügyminisztérium is tisztában van, és kiemelt fontosságúnak tartja a rendvédelem valamennyi foglalkoztatotti állományában a bérhelyzet javítását.
A béremelés kérdése folyamatosan napirenden van, azt a költségvetés teherbíró képessége határozza meg
– válaszolta a belügyi tárca a megkeresésünkre, egyúttal emlékeztetett arra, hogy 2022-ig milyen emelések történtek. „A kormány döntése szerint 2019-ben 20 százalékos, majd azt követően 3 éven keresztül évenként további 5-5 százalékos bértömegre vetített béremelésre került sor. A bérpozíció javításához hozzájárult a garantált bérminimum évenkénti erőteljes emelése is” – írták.
A mostani illetménysáv felső határának emelését az állomány szakmai utánpótlásának biztosításával és az állománymegtartó képességének növelésével indokolták, hogy így nagyobb mozgástere legyen a rendvédelmi szerveknek. „Az illetménysáv felső határának emelése − figyelemmel arra, hogy az illetménysáv alsó és felső határa között az illetmény megállapítása, ebből következően emelése is a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntése − lehetőséget teremt arra, hogy meghatározott munkakörökben foglalkoztatott, tapasztalt rendvédelmi alkalmazottakat a szervek megtartsák, illetve utánpótlásuk biztosított legyen” – olvasható a tárca válaszában. Arról, hogy az illetménysávon belül kinek hova esik a fizetése, a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt, és évente egyszer jogosult azt felülvizsgálni – tették hozzá.
A Belügyminisztérium tavalyi évre vonatkozó éves beszámolójából kiolvasható, hogy bruttó 396 ezer forint volt az átlagfizetése a rendvédelmi alkalmazottaknak, ami jóval elmarad a KSH által mért nemzetgazdasági átlagtól (571 ezer forint). A tárca elárulta nekünk a friss számokat is, amely szerint a 9257 rendvédelmi alkalmazottnak az átlagilletménye bruttó 437 367 forint. Ez a következőképp oszlik meg:
- a vezetők átlagilletménye 805 875 forint,
- a felsőfokú végzettségűek átlagbére: 549 581 forint,
- a középfokú végzettségűek átlagilletménye pedig 397 326 forint.