Orbán a parlamentben: Gyurcsány árulónak nevezte a kormányt, Kövér László elvette tőle a szót

A miniszterelnök beszédével indul az őszi ülésszak.

Cikkünk folyamatosan frissül.

Kétnapos üléssel indul az őszi ülésszak a parlamentben, az első napon felszólalt Orbán Viktor is. A miniszterelnök beszédét megelőzően még az Országgyűlés azzal kezdi az ülést, hogy megemlékeznek a közelmúltban elhunyt volt országgyűlési képviselőkről, Donáth Lászlóról (MSZP), Kupa Mihályról (MDF, független), Vincze Kálmánról (FKGP, EKgP) és Bodzás Ferenc Árpádról (MSZP).

Ezt követően Kövér László házelnök felszólítására megemlékeztek a szeptember 30-i a helyi önkormányzatok napjáról. Kövér ezek után a frakciók felszólalási sorrendjét ismertette.

A házelnök megadta a szót Orbán Viktornak, aki beszédét azzal kezdte, hogy beszámolt a parlamentnek az eltelt hónapok eseményeiről, majd a jövőbeli tervekről tájékoztat majd.

Árvíz

Az árvízhelyzetről azt mondta:

Tíz napig hazánk nehéz helyzetben volt, komoly veszély fenyegette.

Hirtelen jött egy árhullám, folytatta, ami súlyos veszteségeket okozott számos országban, nálunk ez lett az évszázad második legnagyobb árvíze. A bajt sikerült kivédenünk – fogalmazott a miniszterelnök, majd megköszönte mindenkinek a védekezésben tanúsított helytállást.

Jól döntöttünk, amikor a 2013-as árvíz után kiegészítettük a védelmi vonalakat, értékelt Orbán, majd kitért arra is, hogy Győr városa az idei áradáskor nem volt veszélyben ennek köszönhetően. Beszélt a komáromi árvízvédelmi fal megemléséről is, ezt követően emlékeztetett, hogy 40 kilométeres szakaszon ideiglenes védműveket is kellett építeni, kétmillió homokzsákra és 55 ezer tonna homokra volt szükség. A közeljövőben befejezik majd Esztergom árvízvédelmi fejlesztését is, ígérte.

Sikerek

Régi hagyomány Magyarországon, hogy a gyermekek nyaraltatásában az állam is szerepet vállal, mondta Orbán ezt arra utalva, hogy idén 40 ezer gyermek vett részt az Erzsébet-táborokban. Az elmúlt években 1400 milliárd forint értékben újítottak fel óvodákat és iskolákat, tette hozzá.

A miniszterelnök szerint az egész ország büszke lehet rá, hogy átadták a dunakeszi diáknegyedet, létrejött egy gimnázium, egy technikum és szakképző iskola, mindkettőhöz egy-egy tornacsarnok, illetve egy városi uszoda. A központ 1500 tanulót tud befogadni.

A kormány egyik kiemelt fejlesztési terve a digitális Magyarország program, júliusban fontos állomáshoz érkeztek, már 80 egészségügyi intézményt lehet elérni az Egészségablak alkalmazáson keresztül. Folytatták a kormányzati Gondosóra-programot is, elindították a digitális állampolgárság programot is.

Gazdaság

A mindenkori gazdasági év sikerének fontos feltétele a turisztikai ipar jó teljesítménye

– mondta Orbán, majd kitért arra, hogy az idei év rekordévnek ígérkezik: soha nem nyaralt ennyi magyar az országban és sosem látogatott még ennyi turista hazánkban. Soha nem nyaralt ennyi magyar még külföldön sem, hangoztatta.

Visszavettük hazánk globális kapukulcsát – fogalmazott a budapesti repülőtér állami kézbe kerülésére utalva.

A gazdaságra áttérve a miniszterelnök arról beszélt, hogy hazánk növekedésének üteme az EU-s átlag másfélszerese, de ezzel nem lehetünk elégedettek, még nagyobb növekedésre lesz szükség a jövőben, vélekedett. GDP-arányosan az unió negyedik helyén állunk,

ami ugyan szép, de itt is az első helyet kellene megcéloznunk.

A nyáron a bruttó átlagkereset 636 ezer forintra nőtt, ez 14 százalékos emelkedés tavalyhoz képest, ha ebből levonjuk az inflációt, akkor 9,4 százalékos reálbérnövekedést láthatunk, ez azt jelenti, hogy 12 hónapja folyamatosan emelkednek a reálbérek.

A magyar gazdaság köszöni szépen, jól van, és éppen a soron következő csaták megvívására készül, mondta Orbán, a költségvetés hiányát pedig a tavalyi 6,5 százalékról 4,5 százalékra szeretnék csökkenteni.

Koszticsák Szilárd / MTI – Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtt szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2024. szeptember 30-án.

A kamatstopot csak akkor fogjuk kivezeteni, ha a kamat mértéke érzékelhető módon tovább csökken – közölte. Az ország helyzetét jelentősen befolyásolja az infláció és az ezzel összefüggő kamatszintek mértéke, a nyár végén már 3,4 százalékos szinten állt az infláció, emlékeztetett.

A közgazdászok világában élénk és éles vita folyik a kamatszint kívánatos mértékéről, látva a régi többi országának kamatszintjeit, ez érthető. (…) Száz százalékban tiszteletben tartjuk a jegybank függetlenségét és a kormány együttél a jegybank által kialakított kamatkörnyezetével.

Új gazdaságpolitika nélkül az eddigi eredményeket sem lehet megvédeni, értékelt Orbán, aki szerint Magyarország számára a legrosszabb forgatókönyv, hogy van nyugati és keleti gazdaság. Csak akkor maradhat fenn a nemzetgazdaságunk és vele a magyar állam, ha képesek vagyunk versenyképes termékeket gyártani és képesek vagyunk ezeket el is adni a világgazdaságban, közölte.

Az európai polgárok hiába szavaztak a változásra, Brüsszel egyre inkább a blokkosodás mentén kötelezi el magát, és hazánk számára ez az út járhatatlan, ez kiszolgáltatottsághoz, függőséghez, gazdasági pangáshoz és elszegényedéshez vezetne, ezért Magyarországnak nem szabad erre az útra lépnie, a gazdasági semlegesség politikáját kell felépíteni, egyik blokk mögé sem szabad beállnia.

A gazdaságot nem szabad a politika szemüvegén keresztül nézni, kizárólag a magyar gazdaság érdekeit szabad nézni

– közölte. Az első akcióterv intézkedései már helyet kapnak majd a hamarosan benyújtott költségvetésben, ezek a következők:

Migráció, háború

A gazdaság után a migráció témaköre következett, „ma az a divat, hogy aki megvédi a saját és Európa határait, aki kimondja az igazat, azt üldözik és megbüntetik”, fogalmazott Orbán, aki szerint Magyarországot azért büntetik meg, mert megvédte a határait. A nyugat meggondolatlanul, téves számítások alapján és elhibázott stratégiákkal ugrott bele az orosz-ukrán háborúba, mondta,

a háborúnak pedig nincs megoldása a harctéren, tűzszünetre, tárgyalásokra és békére van szükség.

Hamarosan mások is átállnak majd Európában Magyarország mellé a béke oldalára Orbán szerint. „Legyen szó árvízről, gazdaságról, EU-ról, migrációról vagy háborúról, végül mindig a nemzeti függetlenség kérdéséhez lyukadunk ki”, értékelt a miniszterelnök. Magyarország nyakára viszont mindig a nemzetközi térből hozták a bajt, mindig a nemzeti ellenállás, összefogás és kormányzás jelentette a megoldás, fogalmazott.

Nincs könnyű dolgunk, de meggyőződésem, tapasztalatom, hogy bármilyen kilátástalan a helyzet, és megteszed, ami tőled telik, minden jóra fordul – zárta beszédét.

Koszticsák Szilárd / MTI

Ellenzéki reakciók

Orbán beszédére reagálhattak az ellenzéki frakciók is, elsőként Bedő Dávid reagált a Momentumtól. A politikus a rendelkezésére járó időt arra használta fel, hogy megemlékezzen a szombaton elhunyt Karsai Dánielről. 

Büszkék lehetünk, mert kiálltunk egy nemes eszméért, a szabadságért, és jobb szabadon meghalni, mint szolgaként élni – idézte Bedő az elhunyt alkotmányjogászt, majd a parlament egyperces néma csenddel emlékezett Karsai Dánielre.

Kövér László szerint Bedő politikai propagandát hajtott végre a megemlékezéssel. A házelnök úgy fogalmazott:

ami most történt, az egy olyan ízléstelen provokáció volt, ami felhasznált egy tragikusan elhunyt embert arra, hogy politikai propagandát fejtsen ki a halál kultúrája mellett.

Ezt követően emlékeztette a momentumos politikust, hogy a többit majd megbeszélik a házbizottsági ülésen.

A következő reakció a jobbikos Lukács László György volt, aki először a gazdaságról beszélt, majd az áradásról, ám a politikus inkább a „bűn áradásáról„ akart felszólalni. A Jobbik ezért arról fog konzultációt indítani, hogy miként lehetne az emberek biztonságát jobban szavatolni.

A Párbeszéd nevében Tordai Bence szólalt fel, aki megkülönböztetett figyelemmel köszöntötte Orbán Balázst, akinek ezek szerint még megvan az állása, mert még nem derült ki a mérésekből, erről mit kell gondolnia a Fidesznek. Tordai ezután Orbán Viktor beszédének minőségét egy Téesz-elnökéhez hasonlította, majd egészében idézte Orbán Balázs korábban elmondott mondatait az ukrán ellenállásról. Szerinte ez nem elszólás volt, hanem Orbán Viktor gondolatainak logikus meghosszabbítása.

Az kezd bennem megérni, hogy a támogatottság fordítottan arányos az arroganciával.

– közölte erre az ülést levezető Kövér László.

Az LMP-től Ungár Péter Orbán külpolitikai víziójáról beszélt, ahol azt mondta el, Orbánék a magyar-amerikai kapcsolatok javulását teszik kockára azzal, hogy az egyik oldalt kiválasztották. Ezzel a NATO-kapcsolatunkat kockáztatják a rulettasztalon. Ungár ezután számon kérte Orbánt, mi történik akkor, ha mégis bejön a lutri és Trump nyer. Trump pedig keményen fog fellépni Kínával szemben, így Orbán a barátja győzelme esetén nem fogja tudni megcsinálni a gazdasági függetlenséget. Ungár elmondta, hogy a keleti gazdasági kapcsolataink nagy része nem Kínával, hanem olyan országokkal zajlik, amelyek szövetségesei az Egyesült Államoknak, amellyel egyébként is jóval jelentősebb a gazdasági kereskedelmünk. Szerinte sokan vannak, akik mindkét oldallal kereskednek, de ilyen ideológiai várat nem építenek a kereskedelem köré. Ungár szerint Orbán Viktor Európában is úgy csinál, mintha folyamatosan jó lóra tett volna, de szinte minden egyes döntésében tévedett.

Az MSZP részéről Komjáthi Imre szólalt fel, aki felhozta, hogy a Fideszben korábban azt mondták, mindennek van következménye, Orbán Balázs pedig még mindig ott van, ahol.

Csak nőkre érvényes ez?

– tette fel a kérdést. Ezután arra tért át, hogy szükség lenne a jövő mérnökeire, de ezeket nem képes az állami oktatás kinevelni. Komjáthi szerint Orbánék részt vesznek a kannibál kapitalizmusban. Komjáthi arra kérte a miniszterelnököt, hogy a béketeremtést kezdje a társadalmi béke megteremtésével.

A Mi Hazánk részéről Toroczkai László beszélt, aki elsőként Ungár Péter felszólalásától védte meg Oroszországot, mert szerinte nem csak Oroszországban jelentik fel az embert, ha történelmi tényeket ír le, hanem nyugaton is. Toroczkai vízügyben kritizálta a kormányt, mert hiába védekeztek sikeresen az áradással szemben, a vízmegtartásért évek óta nem tesznek semmit, miközben aszály van. Ezután Izrael támogatásáért ütötte a kormányt, mert szerinte nagy államok már nem támogatják úgy Izraelt, mint a magyar. Annyira, hogy még a felrobbanó csipogók ügyében is érintett volt Magyarország.

A KDNP-től Simicskó István reagált, aki nem belekötött a kormányba, hanem megköszönte a miniszterelnöknek, hogy képet kaphattak a világról. Simicskó hosszan dicsérte a kormányt az árvízi védekezésért, majd a családtámogatásokat is megköszönte a KDNP nevében. Azt mondta, aki a keleti nyitást ellenzi, az nem ismeri a térképet, mert nem látja, mekkorák ezek az országok.

Gyurcsányt leültették

A Demokratikus Koalíciótól Gyurcsány Ferenc szólalt fel, aki egyből azzal indított, hogy Júdás árulásához hasonlította az Orbán-kormány árulását. Szerinte mindkettőnek hosszú története van, bár Orbán árulása csak az elmúlt napokban derült ki. Gyurcsány szerint a megértéshez 2009-ig kell visszamenni, amikor Orbán Viktor 15 percre maradt egyedül Putyinnal. Úgy ment be, mint a leginkább oroszellenes politikus, és úgy jött ki, mint a leginkább oroszbarát politikus. Gyurcsány szerint nem tudni, mivel zsarolják a magyar kormányfőt, de Magyarországnak áruló kormánya és áruló kormányfője van.

Ön itt minden zagyvaságot összehordhat, de nem ön van kormányon, nem engedhet meg magának mindent, mint 2006-ban. Ön Magyarország kormányát nem hazaárulózhatja le.

Szakította meg Kövér László Gyurcsány Ferenc beszédét, amire Gyurcsány azt mondta, ez a legrosszabb párttitkári módszer. Erre Kövér elvette Gyurcsánytól a szót, és kérte, hogy üljön le és higgadjon le.

Kövér úgy zárta a vitát, hogy miután Gyurcsány nem akart leülni, azt mondta

Látom, a választási eredmények megviselték néhány képviselő idegrendszerét.

A Fidesztől Kocsis Máté szólalt fel, aki azt mondta, egész nyáron egy mániákus hazudozót hallgattak, és most bejöttek ide, és egy újabb mániákus hazudozót hallgattak.

Orbán Balázs lehet, hogy olyat mondott, amit nem lehet mondani, de legalább korrigálta a szavait. De önök egész életükben gyalázták Wittner Máriát, az 56-osokat.

Ezután közölte, hogy a teremből kivonuló Gyurcsány családja embereket kínzott meg, majd 56 szellemi örökösének nevezte, bár nem specifikálta, hogy szerinte melyik oldalé. Megintette az ellenzéket, hogy 56 kérdésében nagyon óvatosak legyenek, mert minden korábbi mondatuk megvan 56-ról.

Miniszterelnöki válasz

Végül Orbán Viktor reagált, aki szerint minden ott folytatódik, ahol tavasszal abbamaradt. Türelmet kért a Demokratikus Koalíció számára, hiszen a parlamentbe jutásért kell harcolniuk, és ilyenkor az ember ideges. Orbán a Jobbikra reagált először: szerinte nem kínai hitelekből fejlesztenek, hanem most fordultak az Európai Fejlesztési Bankhoz egy jelentős hitelért a magyar vasút fejlesztésére. És nem csak Kínától, hanem Japántól és Katartól is kértek hitelt.

Orbán elismételte, hogy az ukrajnai háború két szláv nép háborúja, amiből jobb, ha kihagynak minket. Arról is beszélt, hogy nekik naponta több kibertámadást kell elhárítaniuk, amit meg is tesznek.

A miniszterelnök Ungár Péter külpolitikai kritikájára úgy reagált, hogy szerinte az zsákutcába és szolgasághoz vezet. Szerinte a külpolitikai gondolkodás filozófiai alapjai mások kettejük között. Szerinte nem ők avatkoznak bele az amerikai választásba, hanem az amerikaiak a magyarba, és még nagyon sokat kell dolgozni azon, hogy ez az egyensúly helyreálljon.

Orbán szerint az elitből érkező képviselők úgy beszélnek az összeszerelő üzemről, mint akik lenézik azt. Szerinte nem szabad ezeket lebecsülni, mert olyan gazdaság nem lesz, amelyben nem lesznek kékgalléros, olajos kezű emberek.

A miniszterelnök azt kívánta a többieknek, hogy sikerüljön jobban az őszi ülésszak, mint ahogy elkezdődött. Az Orbán Balázzsal kapcsolatos kritikákra nem reagált.

Napirend előtti felszólalások

Elsőként Kanász-Nagy Máté, az LMP képviselője kapott ebben a körben szót. Arról beszélt, a magyar gyermekvédelmi rendszer nem működik, aminek oka az állam működési zavara. Kitért a bérkérdésre, ami szerinte a legsúlyosabb probléma. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában úgy fogalmazott, az Orbán-kormány jelentős béremelést hajtott végre a szociális szférában is az elmúlt 14 évben, és azt is javasolta Kanász-Nagynak, hogy kérdezze meg Gyurcsány Ferencet, hogy 2010 előtt miért csökkentették a szociális ágazatban dolgozók bérét.

Rétvári felelt ezután Toroczkai Lászlónak is, aki azt hozta fel, hogy Vitnyéden az ott élők szerint menekülttábor épül. Az államtitkár ezt cáfolta, a helyszínen táboroztatják majd a rendészeti oktatásban résztvevőket.

A jobbikos Sas Zoltán felvetette, hogy kirívó bűncselekmények esetén az elkövető halálbüntetést is érdemelhetne, és hogy a rendőröknek és katonáknak engedélyezni kellene, hogy munkaidőn kívül is maguknál tartsák a fegyvereiket, alanyi jogon. Erre Rétvári úgy reagált, az elmúlt 5 évben mindenkit elkaptak, aki szándékos emberölést követett el, egyébként pedig az ellenzéki képviselőknek kellene jó példát mutatni, akik ellen eljárás zajlik, név szerint említve Fekete-Győr Andrást.

Lőcsei Lajos, a Momentum képviselője szerint a kormány büszke rá, hogy hazaáruló van közöttük, „ az Orbán-féle társaság a hazaárulók társasága”. Orbán Balázs kijelentésével szerint bevallották a hazaárulást, de tíz éve azon dolgoznak, hogy kiszolgáltassák hazánkat az oroszoknak. Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a kormány nevében azt válaszolta, hogy Orbán Balázs kijelentése félreérthető volt, hibázott, de tisztázta az esetet.