Az Integritás Hatóság a Balog Zoltán vezette minisztérium hanyagságát okolja, hogy minimum 1,3 milliárdos kár érte az adófizetőket

Jelentés a „Híd a munka világába” elnevezésű projekt kudarcáról.

Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) felelőtlen gazdálkodása, valamint az európai uniós támogatási program akkori irányító hatósága, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) hanyagsága okozta a „Híd a munka világába” elnevezésű projekt sikertelenségét – állapította meg az Integritás Hatóság lezárult vizsgálata. A felelőtlen gazdálkodás és hanyag „tulajdonosi” hozzáállás minimum 1,3 milliárd forint kárt okozott a magyar adófizetőknek. A mulasztásokat, hibákat és hiányosságokat 13 pontban foglalta össze a hatóság jelentése, amely többek között a projekt pénzügyi és szakmai tervezésének megalapozatlanságát, valamint az Állami Számvevőszék megállapításainak figyelmen kívül hagyását emelte ki.

A „Híd a munka világába” nevű program hosszú távú célja a magyarországi foglalkoztatási lehetőségek bővítése lett volna egy foglalkoztatási szövetkezet létrehozásán keresztül, ami kiemelten a hátrányos helyzetű csoportokat támogatta volna. A projekttel kapcsolatosan 2015-ben különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt indított nyomozást 2022 év végén eredménytelenül lezárták az eljáró hatóságok.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is vizsgálatot folytatott le az ügyben. Az Emmi 2016-ban felmondta a támogatási szerződést és 1,6 milliárd forint visszafizetésére kötelezte az ORÖ-t. Az ORÖ végül egyedi kormánydöntés alapján a magyar államtól 1,3 milliárd forint speciális (vissza nem térítendő) támogatást kapott, így összesen 300 millió forintot kellett visszafizessen.

Az Integritás Hatóság szerint a foglalkoztatási szövetkezet elindításához szükséges infrastrukturális háttér (pl. irodahálózat) kialakítása elmaradt, a szövetkezeti működést megalapozó szakmai munka a projektvezetés beszámolója szerint minőségben és mennyiségben egyaránt megkérdőjelezhető volt, továbbá a foglalkoztatáshoz szükséges szakképzéseket sem sikerült megvalósítani. Az azonosított problémák, hiányosságok mélysége és természete miatt a hatóságban felmerült a gyanú, hogy az ORÖ valóban a projektre akarta-e fordítani a támogatást és ténylegesen szándékában állt-e a projektet megvalósítani.

A jelentés szerint az Emmi-nek már a támogatás odaítélésekor, de legkésőbb részleges kifizetésekor észlelnie kellett volna, hogy a szervezet képességei és kapacitásai nem elengedők ilyen volumenű projekt megvalósítására.

A projekt előkészítése, illetve megvalósítása során tapasztalt kockázatokat, valamint felmerült szabálytalansági körülményeket az irányító hatóság sem időben, sem szakmailag nem kezelte, illetve nem kezelte helyesen.

Megállapításuk szerint a minisztérium alá tartozó irányító hatóság nem folytatott le időszakosan helyszíni ellenőrzést, mellyel időbeni kontrollt gyakorolhatott volna, és vélhetően megelőzhette volna a későbbi komolyabb szabálytalanságra okot adó körülményeket, valamint nem indított szabálytalansági eljárást időben, már a NAV nyomozás megkezdésekor, ami pedig jogszabályon alapuló kötelezettsége lett volna. – Az irányító hatóság törekedett arra, hogy a projekt csökkentett műszaki tartalommal, részleges eredményességgel lezárható legyen – írták.

Az ügyben indított nyomozás bizonyítottság hiányában hét év elteltével ért véget. A Farkas Flórián volt fideszes országgyűlési képviselő nevével összeforrt roma felzárkóztatási program miatt 2015-ben indult eljárás költségvetési csalás gyanúja miatt Hadházy Ákos feljelentése nyomán.

Az ORÖ-nek elsősorban európai uniós forrásból létre kellett volna hoznia egy országos lefedettségű munkaerő-közvetítő irodahálózatot, amely folyamatos és kiszámítható munkát biztosított volna a hátrányos helyzetűeknek, elsősorban romáknak. Azonban az ORÖ több más nehezen megmagyarázható tétel mellett autókra, használhatatlan irodákra, bútorokra és egy gellérthegyi villára költötte a kapott százmilliókat. Működő irodahálózat pedig sosem állt fel. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2016-ban – példátlan módon – elismerte, hogy védhetetlen visszaélések történtek a brüsszeli pénzeket felemésztő projektben.  2012-től 2018-ig Balog Zoltán volt az Emberi Erőforrások Minisztériuma vezetője.