Radó Péter: nyilvánvaló, hogy komoly dráma van, ami erősen hat az oktatás minőségére

A pedagógusbér-emelés dacára az idén sem csökkent a tanárhiány a köznevelésben, legfeljebb a tanárok tömeges elvándorlása torpant meg – állítják a pedagógus-szakszervezetek és az oktatáskutató, a szeptemberi iskolakezdés előtt. Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter, a legutóbbi Kormányinfón jelentette be, hogy az idei emelést követően, jövőre, a pedagógus-átlagbér 820 ezer forintra emelkedik, ez azonban, a szakemberek szerint, a rendszer problémáin mit sem javít.

Radó Péter, oktatáskutató, oktatáspolitikai elemző, a 24.hu kérdésére, azt mondta, a pedagógushiány jelenlegi mértéke pontosan nem ismert. Ennek oka – fejtette ki – éppen az, hogy a rendszer úgy van kitalálva, hogy a pedagógushiányt lényegében elfedje. Ami a probléma mértékét illeti, a pedagógushiányra vonatkozó, 14–15 ezer fő körüli becslést tartja a legmegbízhatóbbnak. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) néhány évvel ezelőtt részletesen feltérképezte a helyzetet: akkori számításuk szerint a hiányzó pedagógusok száma, országosan, elérhette a 16 ezer főt. A PSZ alelnöke, Gosztonyi Gábor, lapunk érdeklődésére, azt mondta, a jelenlegi, valós szám, ehhez a méréshez képest, plusz-mínusz egy-kétezer lehet.

Radó szerint főleg az informatika-, az idegennyelv-, a matematika- és a természettudományos oktatásban van gond, ezeken a területeken, az utóbbi 3–4 évben, a szakszerűtlen helyettesítés kimutatható aránya meredeken emelkedett: néhány év alatt a duplájára nőtt.

Nyilvánvaló, hogy most már komoly dráma van, ami erősen hat az oktatás minőségére

– értékelte a helyzetet.

Elképesztő mennyiségű órát tartanak meg helyettesítéssel vagy szakszerűtlen helyettesítéssel. A legtöbb helyettesítést nem fizetik ki, különösen, ha a helyettesítés szakszerűtlen. Ha pedig nem szakos pedagógus tartja meg az órát, akkor annak nincs semmilyen nyoma, mert csak annak a helyettesítésnek van nyoma, amit ki is fizetnek

– magyarázta Radó Péter. Szerinte a pedagógushiány jelenlegi nagyságrendjéből következően iskolánként, átlagosan, a pedagógusok tíz százaléka hiányzik.

Az oktatáskutató és az érdekvédők szerint a kormányzati szereplők és a tankerületek továbbra is igyekeznek különböző, változatos módszerekkel elfedni a bajt. A nyitott közszolgálati álláshelyeket listázó, kormányzati portálon a meghirdetett álláshelyek száma erősen hullámzik. Egy héttel az iskolakezdés előtt, különböző keresőkifejezések alapján, még több száz álláshirdetést találtunk, az iskolakezdés előtt közvetlenül ez azonban jelentősen csökkent. A tanévkezdést megelőző pénteken, délelőtt,

• a „pedagógus” keresőszóra 152,
• a „tanár” keresőszóra 122,
• a „köznevelés” keresőszóra pedig mindössze 25 találatot adott a rendszer.

A szakemberek által hangoztatott számok és az álláshirdetések száma közötti ellentmondás fő oka, hogy a pedagógus-álláshelyeket jó ideje nem kötelező meghirdetni az erre rendszeresített, kormányzati portálon, illetve, a korábbi szabályozástól eltérően, megpályáztatni sem kell – mondta, a 24.hu kérdésére, Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányi tagja. A szakszervezeti ügyvivő szerint ezzel az volt a kormányzati szándék, hogy ne lehessen látni, hol vannak üres álláshelyek és ténylegesen mennyi van belőlük.

Egyre-másra hallom a kollégáktól, hogy ismeretségi alapon igyekeznek betölteni az álláshelyeket, mert a tankerület arra kérte az igazgatót, hogy ne hirdessék meg az állást, hanem próbáljanak fű alatt pedagógust keresni

– magyarázta, a 24.hu kérdésére, Nagy Erzsébet, hozzátéve, hogy az ilyen állítások bizonyítása nem könnyű, mivel az információk másodkézből, vagyis soha nem közvetlenül a tankerületektől vagy az igazgatóktól származnak, hanem a pedagógusoktól.

A tanárhiány elfedése azonban még csak nem is tankerületi szinten kezdődik, hanem eleve a döntéshozói szinten, vagyis a szabályozásban. Nagy Erzsébet emlékeztetett: a pedagóguslétszámot rendelet írja elő, csak éppen annak betartása marad el. A korábbiak szerint az iskoláknak a pedagógus-álláshelyek számát évenként ki kell számítaniuk a minden év októberében esedékes, statisztikai jelentésekhez kapcsolódóan. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tanulói időkeretet (vagyis a megtartandó órák számát), amit törvény határoz meg, minden egyes iskolának el kell osztania 24-gyel, a pedagógusok kötelező óraszámával, és ilyen módon jön ki, hogy hány pedagógusra van szüksége az egyes iskolának.

Az egyik súlyos gond az, hogy az álláshelyeket több mint egy évtizede nem lehet automatikusan betölteni, hanem ezt engedélyeztetni kell a tankerülettel, amely, átláthatatlan döntési mechanizmusok alapján, belátása szerint, vagy engedélyezi, vagy nem engedélyezi a tanári álláshely betöltését

– magyarázta.

Gosztonyi Gábor szerint a pedagógushiány eltakarásának egyik módszere, hogy az erre vonatkozó adatok nagy részét gyakorlatilag titkosítják. Példaként említette, hogy a 16 ezer főre számított pedagógushiány bő kétéves adata úgy jött ki, hogy megnézték a minden évben lezajló kompetenciamérés igazgatói jelentéseit. Ezekben az iskolaigazgatók ugyanis leírják, hogy átlagosan hány órában foglalkoztatják a tanárokat, illetve milyen szakos ellátottsági hiányok vannak. A hiányzó pedagógusok számára ezekből az adatokból tudtak következtetést levonni. Ám2023 óta ezek az adatok már nem elérhetők.

A szakszervezeti vezető hozzátette: a fent említett, országos, statisztikai adatközlés ide vonatkozó adatai sem nyilvánosak többé. Ennek egyik megvilágító erejű példája az, ahogy a mindennapos testnevelés bevezetéséből adódó szakemberhiányt igyekezett eltüntetni a kormányzat. Jó ideje megengedett – mondta –, hogy már középfokú edzői papírral testneveléstanárként lehessen dolgozni, aztán, ha a munkavállaló marad, egy-két éven belül, valamilyen fokú pedagógusvégzettséget is szerezhet.

Az óvodában pedig, ahol, jogszabály alapján, csak reggel 8-tól alvásig kell foglalkoznia képzett óvodapedagógusnak a gyerekkel, délután már pedagógiai asszisztensek vigyáznak a gyerekekre, így fedik el a hiányt.

Hiába tiltakoztak az óvodapedagógusok azzal, hogy az óvodai nevelés ott kezdődik, amikor a gyermek belép az óvoda kapuján, és addig tart, amíg a szülő el nem viszi

– fogalmazott a szakszervezeti vezető.

Gosztonyi Gábor szerint a harmadik dolog, amivel a tényleges pedagógushiányt el tudják fedni, az a nyugdíjasok visszafoglalkoztatása. Ez önmagában 9 ezer főt jelent ma a köznevelési rendszerben.

Ami a közoktatás gondjainak lehetséges megoldásait illeti, az oktatáskutató nem derűlátó. Radó Péter szerint a legnagyobb probléma, hogy az iskoláknak bő egy évtizede lényegében megszűnt a szakmai autonómiája, ami pedig a pedagógusok szakmai autonómiájának a legfontosabb garanciája lenne. Szerinte a közoktatáson hosszú ideje nagy a bürokratikus, adminisztratív és politikai kontroll, ami döbbenetes mértékű pályaelhagyást eredményezett. A pedagógushiányt, mint mondta, csak részben okozza az, hogy nyugdíjba mennek az idősebb pedagógusok és nem jönnek helyettük a fiatalok. Legalább ekkora probléma, hogy a szakmai autonómia hiánya miatt a legjobb minőségű munkát végző pedagógusok hagyják ott a legnagyobb arányban a pályát. Ezen pedig, a szakértő szerint, a béremelési programmal, összességében, nem lehet segíteni.

Megkerestük a Belügyminisztériumot is, hogy megtudjuk, nyilvántartásuk szerint hány pedagógus hiányzik a rendszerből és hol, milyen szakokon érzékelnek leginkább problémákat. Válaszlevelükben azt írták: a pedagógusok körében évtizedes gyakorlat, hogy munkaviszonyuk megszüntetésére vagy létesítésére a nyári szünetben kerül sor, így a betöltetlen és a betöltött álláshelyek száma folyamatosan változik. Az álláshelyek feltöltöttségét tükröző létszámadatok minden évben októberben állnak rendelkezésre.

A tárca megerősítette, hogy a pedagógus-álláshelyeket nem szükséges meghirdetni, a pályáztatásról a munkáltató dönt: vagy pályáztat, vagy nem. Pedagógust, tehát, pályázat nélkül is fel lehet venni. A tárca szerint, ebből következően, egész egyszerűen nincs olyan összesítés, amelyből kiderül, hogy az egyházi, a magán- és az állami fenntartású oktató, nevelő intézmények hány álláshelyre keresnek új munkaerőt.

Örömmel tapasztaljuk, hogy az év elejétől egyre többen jelentkeznek az iskoláknál és a tankerületnél pedagógus munkakör betöltésére, számosan konkrét pályázati kiírás nélkül is megküldik az önéletrajzukat. Új tendencia, hogy azok is egyre nagyobb számban keresnek tanári állást, akik más területen dolgoznak, a korábbi pályaelhagyók közül is sokan visszatérnének a köznevelés világába

– állították a lapunknak megküldött válaszukban.