Nem dőlt még el, hogy bevezetik-e januártól a kötelező szűrővizsgálatokat

A kötelező szűrések bevezetéséről a kormány nem tárgyalt, azokról döntést nem hozott

– tájékoztatta lapunkat a Belügyminisztérium, miután azzal kerestük meg a tárcát, pontosan hogyan fognak zajlani azok a kötelező rákszűrések január elsejétől. A június 9-ei önkormányzati és európai parlamenti választás másnapján ugyanis a kormány előterjesztett, majd pár nappal később az Országgyűlés meg is szavazott egy olyan salátatörvényt, amelyben szerepel, hogy Pintér Sándor egészségügyért is felelős miniszternek lehetősége van arra, hogy jövő év elejétől a 18 év feletti korosztály egy részének kötelezően előírttá tegyen eddig csak ajánlott szűréseket.

Július másodikán a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta A betegségek megelőzéséről, a korai stádiumú felismerést szolgáló új egészségügyi szűrővizsgálati rendszer elveiről elnevezésű koncepciót, amely három szervezett (azaz személyes meghíváson alapuló) vizsgálatot nevesített:

• a 25 és 65 év közötti nők háromévenkénti méhnyakrákszűrése,
• a 45-65 év közötti nők kétévenkénti emlőszűrése,
• az 50-70 év közötti férfiak és nők vastagbélszűrése.

A dokumentum véleményezési lehetősége bárki számára nyitott volt augusztus 1-ig, így azóta a kormány feladata, hogy rendeletet alkosson arról, pontosan milyen feltételekkel, hol, és hogyan működhet a szűrés. Azon túl, hogy a kormány még nem vette napirendre a kérdést, a Belügyminisztérium elárulta, hogy „a krónikus, nem fertőző betegségek (népbetegségek) megelőzését, vagy minél korábbi felismerését célzó szűrővizsgálatok rendszerének komplex fejlesztése folyamatban van.” Hozzátették azt is, hogy a megjelent szabályozás nem hozott változást a felnőttkori életkorhoz kötött alkalomszerű és a szervezett méhnyak-, emlő- és vastagbélszűrés tekintetében, melyek továbbra is önkéntesen vehetők igénybe. A szabályozás elvi felhatalmazó rendelkezést tartalmaz. 

Rosszul állunk a szűrésekben

A három szűréstípus megnevezése korántsem meglepő: az emlő-, a méhnyak, valamint a vastagbélrák szűrésének szükségességéről már legalább két évtizede beszél a szakma. 2016-ban például az ÁNTSZ (amely 2018-ban lett Müller Cecília vezetésével Nemzeti Népegészségügyi Központ, majd 2023-ban Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ) is foglalkozott a népegészségügyi szűrésekkel, és már akkor is kifejezetten ezt a három szűrést említették. 

A szervezett lakossági szűrővizsgálatoknak a rosszindulatú daganatos megbetegedések miatt bekövetkező halálozás mérséklésében vannak még kihasználatlan lehetőségei – írták akkor, hozzátéve, hogy a betegségteher mérséklésére hosszú távon a betegségmegelőzés, közép- és rövidtávon a szűrővizsgálat a legígéretesebb stratégia. 

Aztán 2021-ben az akkor még a Kásler Miklós vezette Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) közzétette az Egészséges Magyarország 2021-2027 Egészségügyi Ágazati Stratégiáját, amelyben szintén a mammográfia, a méhnyakrák-, valamint a vastagbélszűrés szerepelt, igaz nem kötelezően. „Magyarországon kiépült a népegészségügyi célú, célzott (a továbbiakban: szervezett) szűrővizsgálati rendszer az életkor alapján veszélyeztetettnek minősülő céllakosság minél nagyobb számban történő bevonására” – írta az Emmi, hozzátéve, hogy 2014-től modellvizsgálat indult az 55-75 év közötti korosztályban „az alacsony sugárdózisú többszeletes CT-vizsgálattal (LDCT) történő tüdőrák szűrésre” az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet koordinációjában. 2019–től kilenc intézmény bevonásával megkezdődött az LDCT szűrővizsgálat országos kiterjesztése, majd 2020-ban további 11 centrum bevonásával folytatódott a program. A teljes országos kiterjesztéshez 25-30 szűrőállomás bevonását látták szükségesnek, vagyis megyeközpontonként egyet, illetve egy-két nagyobb megyében kettőt és a fővárosban 4-5 centrumot tartottak ideálisnak.

Kötelező szűrésről a kormány oldalán júliusban megjelent stratégia sem szól, csupán annyit írtak, hogy mindegyik szűrésnem esetében cél a nemzetközi ajánlás szerinti legalább 70 százalékos részvételi arány elérése. 

Ez eddig az önkéntes szűrésekkel nem teljesült. A legrosszabb a helyzet a vastagbélrákszűréseknél, de a mammográfián való részvétel is alacsonyabb az uniós átlagnál. Egyedül méhnyakrákszűrésben teljesítünk jól, de itt is a kívánt 70 százalék alatt vagyunk. Az Európai Rákegyenlőtlenségi Nyilvántartás tavalyi jelentése szerint 2019-ben

• az 50 és 69 év közötti magyar nők 60 százaléka számolt be arról, hogy a felmérést megelőző két évben (ami megfelel az ajánlásoknak) részt vett emlőrákszűrésen, ami alacsonyabb a 66 százalékos uniós átlagnál.
• a méhnyakrákszűrésben való általános részvétel 63 százalékos volt, ami meghaladta a 60 százalékos uniós átlagot,
• az 50–74 éves népesség körében a megelőző két évben 15 százalékos részvételi arány volt tapasztalható a vastagbélrákszűrésben, ami jelentősen alacsonyabb az uniós átlagnál (33 százalék).

Mindezt úgy teljesítjük, hogy Magyarországon mindhárom daganatos betegség esetén több éve országos rákszűrési program működik: 2001-ben indult az emlőrákszűrési program a 45–65 éves nőkre irányulva, a méhnyakrákra vonatkozó program 2003-ban startolt, és a 25–65 éves nők alkotják a célcsoportját. 2018-ban pedig az 50–70 évesek körében vezettek be szűrőprogramot a vastagbélrákra vonatkozóan, amelyet nemrég tettek országossá.

Utóbbi kapcsán az elmúlt két hónapban országos vizsgálat zajlott: 200 ezer embernek küldtek ki otthoni mintavételi csomagot, amely tartalmazott minden kelléket, sőt ingyen lehetett a csomagot visszaküldeni. Ennek ellenére az RTL-nek a NNGYK osztályvezetője azt mondta, csak 40 százalék küldte vissza a mintát. 

Pedig Magyarországon a vastag- és végbélrákban közel hatezren halnak bele évente, és 10 ezer új esetet diagnosztizálnak, annak ellenére, hogy ez a ráktípus sok év, gyakran egy évtized alatt fejlődik ki, és az elváltozások (polip, gyulladás) időben történő kezelésével megelőzhető vagy meggyógyítható. Nagyon magas a halálozás, de ha korai stádiumban észlelik, a vastagbélrák 90 százalékban gyógyítható. 

Aggasztó onkológia

Nemcsak a vasgatbélrák-szűréstől maradnak távol a magyarok. Nemrég az Affidea rendelt 16-69 éves, okostelefonnal rendelkezők körében országos kutatást, amely eredménye lesújtó képet festett a magyarok rákprevenciós attitűdjéről, szűrési hajlandóságáról. 

A megkérdezettek fele (49 százalék) egyáltalán nem jár szűrővizsgálatokra, annak ellenére, hogy az érintettek családjainak 58 százalékában előfordult daganatos megbetegedés. Évente 8 ezer nőt érint az emlőrák, amelyhez kétezer haláleset köthető, ennek ellenére a 45 év feletti asszonyok mindössze 41 százaléka veszi igénybe a szervezett szűrés keretében elérhető mammográfiás vizsgálatokat. 

A kutatást bemutató sajtóeseményen szakértők szerint sokakat a betegségtől való félelem tart vissza a szűréstől, de a nem megfelelő életmódnak, a rendkívül kevés testmozgásnak, a dohányzásnak és az alkoholfogyasztásnak is szerepe van abban, hogy Magyarországon kiugróan rosszak a rákstatisztikák. Érdekes viszont, hogy a felmérésben résztvevők közel 60 százaléka tart attól, hogy daganatos beteg lesz, különösen aggódnak emiatt a nők, az 50-59 éves korosztály, illetve a diplomások. Ugyanakkor csupán minden ötödik válaszadó állítja azt, hogy minden tőle telhetőt megtesz a megelőzés érdekében. – Akkor megyünk orvoshoz, ha baj van és kevés figyelmet fordítunk a megelőzésre – összegeztek a szakemberek.

Nemcsak az alacsony szűrési hajlandóság jelent problémát az egészségügyben. A tavalyi uniós jelentés kiemeli, hogy bár uniós országokhoz hasonlóan Magyarországon is csökken 2000 óta a rák következtében elvesztett életévek száma, továbbra is hiány mutatkozik a rákellátásban dolgozó szakemberekből. A sugárterápiás eszközök sűrűsége alacsony, ami hozzájárul az ellátáshoz való hozzáférés földrajzi egyenlőtlenségeihez – derült ki a dokumentumból. 2018-ban Magyarország fejenként 226 eurót költött rákellátásra, ami az uniós átlag (326 euró) 69 százaléka. 

Arról nemrég Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke is beszélt, hogy az onkológiai betegek ellátása kifejezetten aggasztó Magyarországon. Az orvoskamara korábban azt is szóvá tette, hogy bár 2015-ben hatályba lépett egy jogszabály, amely előírja, hogy minden rákgyanús beteg esetén a beutalást követő 14 napon belül el kell végezni a CT- vagy MRI-vizsgálatot, ez sok esetben jóval több időt vesz igénybe, csökkentve ezzel a gyógyulás esélyeit.

A társadalmi egyeztetésre júliusban megküldött koncepció szerint jelentős fejlesztéseket kell végrehajtani a szűrések terén, és korszerűsíteni kell a szűrővizsgálati rendszert. Be kell vezetni egy elektronikus meghívási-visszahívási rendszert, hogy az érintett e-mailben, sms-ben is tájékoztatást kaphasson a szűrési lehetőségről. A szervezett emlőszűrés esetében a szűrőhálózat bővítése is szükséges a koncepció szerint, valamint a foglalkozás-egészségügy bevonása is. Utóbbi azért is érdekes, mert a kormány tavaly még eltörölni készült a foglakozás-egészségügyi vizsgálatokat. 

Amikor Müller Cecília levelezik

Jelenleg az önkéntes szűréseket a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) szervezi, és közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatók végzik. Emlőrák-szűrésre a területileg illetékes és erre kijelölt rendelőintézet vagy kórház küld levelet a 45 és 65 év közötti nőknek, hogy keressék fel az intézményt. Az emlőrákszűrés esetében a levél rögzített vizsgálati időpontokat is megad. A méhnyakrák- és vastagbélrákszűrésre való jelentkezés már nehézkesebb. Szintén az NNGYK küld levelet azzal, hogy a honlapjukon többszöri kattintás után kikereshetőek az illető állandó lakcímének megfelelő nőgyógyászati, illetve gasztroenterológiai rendelők, amelyek egyikébe jelentkezhet, jellemzően több hónapos várólista után. 

Aki nem akar várni Müller Cecília meghívójára, természetesen a gyorsabban hozzáférhető magánellátást is választhatja. A rákszűrések közül a mammográfia ára 35 és 60 ezer forint között mozog, a méhnyakrákszűrés nagyjából 50 ezer és a vastagbélrák-szűrés is több tízezer forintot kóstál. 

Hogy miért lenne fontos a szűréseken való részvétel, azt a hazai adatok is bizonyítják. 2021-ben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 30 593-an haltak meg rosszindulatú daganat következtében. A bejelentett új rosszindulatú daganatos megbetegedések száma 2022-ben 70 816 volt. A már idézett tavalyi uniós jelentés kiemeli azt is, hogy 2019-ben az uniós országok körében Magyarországon volt a legmagasabb a rákkal összefüggő általános mortalitás: 100 ezer főre 328 ráknak tulajdonítható halálesetet regisztráltak, míg az uniós átlag 100 000 főre 247 volt. 

Magyarországon

• a tüdő-,
• a vastagbél-,
• az emlő-
• és a hasnyálmirigyrák

jelentik a rák okozta elhalálozások fő okát. 2019-ben a 100 000 főre jutó mortalitás mind a négy ráktípus tekintetében hazánkban volt a legmagasabb az EU-t tekintve – hívja fel a figyelmet a jelentés.

Több ezren írnak tiltakozó e-maileket

Nem aratott osztatlan sikert a szűrővizsgálatok kötelezővé tételének elméleti lehetősége. Közvetlenül az erről szóló törvénymódosítás beterjesztése után a Mi Hazánk támadta a koncepciót és indított petíciót, amelyben azt írják, az ellátás visszautasításának a joga mindenkit megillet, és a kötelező szűrések helyett a várólisták megszüntetését követelik. Novák Előd, a párt alelnöke lapunk kérdésére elmondta, már 20 ezer felett van az aláírások száma. Hozzátette, „az ősszel még nagyobb erővel gyűjtjük az aláírásokat az utcákon.”

Zajlik egy másik, és Novák Előd bevallása szerint a Mi Hazánktól függetlenül zajló akció is a kötelező szűrővizsgálatok ellen: lassan két hete civilek írnak tiltakozó e-maileket számos szerkesztőségnek, köztük a 24.hu-nak is, és címzettjeik között van az összes országgyűlési képviselő is. Az egyik levélíró kérdésünkre közölte, egy közösségi médiában szerveződött több, mint 6 ezer fős csoportról van szó, és addig folytatják az e-mailes tiltakozásukat, amíg vissza nem vonják a törvénymódosítást, ami szerintük „lehetővé teszi, hogy a belügyminiszter bármikor elrendelhet veszélyes és fájdalmas invazív vizsgálatokat.”

A tiltakozók szerint a szűrések komoly fizikai és lelki megterhelést jelentenek. Többen azt is felróják, hogy sehol máshol nincs kötelező rákszűrés. Ez azonban nem így van: a horvát kormány tavaly jelentette be, hogy korosztálytól függően évente vagy kétévente egy alkalommal, előre meghatározott időpontban kötelezően kivizsgálják a lakosságot. Az, hogy egy kivizsgálás mit tartalmaz, nagyban függ a vizsgálandó személyek életkorától és kórtörténetétől is. A fiatalok számára például csak általános egészségügyi ellenőrzést írnak elő, 40 év felett pedig már a súlyosabb betegségek jeleit is figyelik a horvát orvosok.

Magyarországon sem példa nélküli a kötelező szűrés: a hatvanas évektől egészen 2014-ig kellett tűdőszűrésre járni a magas tbc megbetegedési arány miatt. Azt nem tudni, bárkit is megbüntettek volna, ha nem tett eleget a felszólításnak, mindenesetre nagy kérdés, hogy ha Pintér Sándorék úgy döntenek, bevezetik a kötelező rákszűréseket, milyen szankciókat rónak azokra, akik távolmaradnak. Novák Előd szerint ötmillió forintos egészségügyi bírság vár a renitensekre, ám ezt – ahogy a szabályozás többi részletét – sem dolgozta még ki a kormány. Éppen ezért számos kérdés nyitott még, például az is, hogy vajon kiterjesztik-e a kötelező szűrések körét például a prosztatarákra, valamint a tüdőrákra. Utóbbi esetén évente tízezer megbetegedést regisztrálnak, és nyolcezren halnak bele a betegségbe. A férfiaknál pedig a prosztatarák a leggyakrabban előforduló rákbetegség. 

A vizsgálatoktól tartók számára reményt kínáló hír, hogy a Grail nevű amerikai egészségügyi cég néhány évvel ezelőtt kifejlesztett egy vértesztet, amely ötvenféle rosszindulatú daganatot képes korán felismerni. A Galleri nevű tesz a tünetek megjelenése előtt képes lefülelni a rákot a daganatok genetikai kódjának töredékeit keresve a vérben. Az angol állami egészségügy, az NHS 140 ezer 50 és 77 év közötti önkéntesnél teszteli a Galleri működését, a végső eredményeket azonban csak 2026-ban jelentik be.