A brüsszeli hazugsággyár lendületét sem a tények, sem a nyár nem törték meg és jól láthatóan a folyamatos kudarcok sem zavarják meg a működését
– írták ki szerda délelőtt Szijjártó Péter Facebook-oldalára. A külgazdasági és külügyminiszter posztja jellemzően három témát dolgoz fel:
- Orbán Viktor miniszterelnök július eleji „békemissziónak” nevezett diplomáciai útjait,
- a Lukoil-ügyről szóló vitát,
- illetve az orosz és belarusz munkavállalók Magyarországra engedésének megkönnyítéséről szóló vitát.
A külügyminiszter posztjában hazánk európai szövetségeseiről azt lehet olvasni, hogy „a brüsszeli hazugsággyár először befürdött a békemisszió támadásával”. Ezt a poszt azzal az állítással igyekszik alátámasztani, hogy Orbán Viktor kijevi, moszkvai, pekingi, majd floridai útjai után tárgyalni kezdett
- az amerikai és az orosz „hadügyminiszter”,
- a svájci és az orosz külügyminiszter,
- az amerikai és a kínai külügyminiszter,
- az olasz miniszterelnök és az ukrán külügyminiszter Pekingbe utaztak,
- Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig felhívta Donald Trumpot.
A posztból az egyértelműen nem derül ki, hogy a fenti eseményekre a külügyminiszter Orbán július eleji – részben hazánk szövetségesei elől is titkolt – utazásainak következményeként hivatkozik-e.
Szijjártó közlése szerint „Brüsszel szintén lelepleződött az ukránok által elrendelt olajtranzit-tilalom ügyében”, amit a poszt azzal magyaráz, hogy „képtelenek leplezni lelkesedésüket az ukrán intézkedés iránt”, ami azt eredményei, hogy Magyarország és Szlovákia „súlyos energiaellátási kockázatokkal szembesül”.
Arról még a magyar uniós elnökség kezdete előtt, június végén születhetett ukrán döntés, hogy nem jöhet Ukrajnán, a Barátság kőolajvezetéken át kőolaj az orosz Lukoiltól. Mivel azonban számos vállalat táplál be kőolajat a Transznyeft vezetékébe, Magyarországra és Szlovákiába most is érkezik nyersolaj, a változás csak annyi, hogy a Lukoil helyét a rendszerben valaki más vette át.
Szijjártó posztjában kitérnek arra is, hogy a fenti két állítólagos kudarc után
a brüsszeliták előálltak egy újabb hazugsággal azt állítván, hogy Magyarország orosz és belarusz kémeket enged az Európai Unióba.
Az Orbán-kormány júliustól bővítette ki a Nemzeti Kártyával hazánkban munkavállalásra jogosultak körét, és néhány újabb balkáni ország mellett immár Oroszországból és Belaruszból is igényelhető lett a kártya.
Az, hogy Magyarország az orosz és belarusz munkavállalók beléptetésének megkönnyítése mellett döntött, valóban aggodalmakat ébresztett hazánk számos szövetségesében. Az intézkedés miatt felszólaltak mások mellett Észtország, Lettország és Litvánia, de Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke is levelet írt az Európai Tanács elnökének, mivel a balti országok véleményhez hasonlóan szerinte is komoly kockázatot jelent, hogy Magyarország a vízumszabályok enyhítésével kinyitja az Európai Unió ajtaját az orosz kémek előtt.
Szijjártó minderre válaszul egymás után többször hazugnak nevezte Észtország, Lettország és Litvánia állításait, a nagykövetségeik képviselőit pedig tájékoztatás céljából államtitkárához hívta. Miután erről Szijjártó egy másik posztja alapján hírt adtunk, a külügyi tárca igyekezett hangsúlyozni, hogy nem behívatásról volt szó, hanem „a normális diplomáciai ügymenet keretében Sztáray Péter biztonságpolitikáért felelős államtitkár tájékoztató egyeztetésre hívta meg a nagykövetségek képviselőit”. Erre a tájékoztató egyeztetésre utalva Szijjártó szerdai posztjában azt írták:
A balti államok képviselőinek már világosan elmagyaráztuk, hogy ez miért szemenszedett hazugság, de úgy látszik a tények nemcsak őket, hanem Manfred Webert sem zavarják
A magyar külügyminiszter az Európai Néppárt elnökét újfent hungarofóbiával vádolta meg posztjában, mondván Manfred Weber „vérig van sértődve a magyarokra”, és „nem tudja feldolgozni, hogy nem lehetett az Európai Bizottság elnöke”. Szijjártó mindezek mellett azzal magyarázta Weber levelét, hogy „jól láthatóan frusztrálja” őt a „valódi jobboldali pártoknak” a vártnál is erősebb szövetsége az Európai Parlamentben.
Az Orbán Viktor által kezdeményezett új szélsőjobboldali európai parlamenti pártcsalád, a Patrióták Európáért megalapítása – elemzői értékelések szerint – lényegében az Identitás és Demokrácia nevű pártcsalád újrakeretezést jelenti. Az Identitás és Demokrácia a hozzá tartozó európai széljobboldali pártok botrányai miatt vált vállalhatatlanná az európai közösség nagy része számára, amely botrányokban korrupciógyanús orosz és kínai kapcsolatok is felmerültek. A szélsőjobboldali pártokat magába foglaló Patrióták Európáért pártcsalád az Európai Parlamentben jelenleg a harmadik legnagyobb frakcióval rendelkezik a maga 84 fős frakciójával.
A Patrióták Európáért létszámában azonban jelentősen elmarad a hagyományosan erős jobboldali frakció, a Manfred Weber által vezetett Európai Néppárt (188 fő), valamint a baloldali Szocialisták és Demokraták (136 fő) képviselőcsoportjai mögött, és fajsúlyos pozíciókhoz sem jutottak az Európai Parlamentben.