Jobban szenvednek a hőségtől a kórtermekben fekvő betegek, mint a 40 fokban operáló orvosok

Sok éve fennálló általános probléma az egészségügyben, hogy nem megoldott a klimatizálás, illetve hogy a hűtőberendezések egy része a nagy hőségben megadja magát.

A műtőknek légkondicionáltnak kell lenniük, a szaktárcának az a feladata, hogy ezt a nagy kórházakban, illetve ott, ahol komoly műtétek vannak, biztosítsa

– ezt még öt évvel ezelőtt, 2019 júliusában jelentette be Gulyás Gergely a Kormányinfón. Már akkor is számos hír érkezett a kórházakból arról, hogy sok helyen elviselhetetlen a hőség – nemcsak a kórtermekben, hanem a műtőkben is. A kancelláriaminiszter elismerte, hogy számos kórházban a légkondicionálóval való ellátottság „nem elégséges.”

Azt kell kormányzati támogatással is segíteni, hogy mindenhol legyenek olyan műtők, ahol a 30 fokos vagy annál melegebb időben is vannak klímák, és ahol ez nem biztosított, ott állunk rendelkezésre

– fogalmazott öt évvel ezelőtt Gulyás.

Eltelt öt év, és a legutóbbi Kormányinfón újra előkerült a kórházi klímák témája. Nem véletlenül: a július közepe óta tartó hőhullám következtében – amelyben egymás után dőltek meg a napi melegrekordok – több kórház klímája is feladta a küzdelmet a hőséggel szemben.

Elhalasztott műtétekről érkeztek a hírek, Gulyás viszont azt mondta, akut operáció nem maradt el, sőt szerinte a befuccsoló klímák ellenére „a műtétek jól állnak”, az elmaradt beavatkozások száma országos szinten nem éri el az egy százalékot. A miniszter szerint a probléma a javítás, ami a háztartási klímákhoz képest jóval bonyolultabb a kórházak esetében. Nem lehet egyik napról a másikra beszerezni és kicserélni a klímát. Szerinte az is nehezíti a helyzetet, hogy a magyar hálózat nincs 38–40 fokra felkészülve, és sok klíma csak 10–12 fokot tud hűteni, ami 38 foknál 26–28 fokos hőmérsékletet jelent – ami még mindig nagyon magas.

Az ombudsman is vizsgálódott már a klímahelyzet miatt

Amikor 2019-ben a klímaválság berobbant az egészségügybe, az alapvető jogok biztosa – egy konkrét ügy kapcsán – vizsgálódni kezdett. 2019 nyarán több híradás és egy országgyűlési képviselőtől származó jelzés számolt be arról az ombudsmannak, hogy a Semmelweis Egyetem klinikáinak több műtőjében nem működött a klímaberendezés, ami steril levegőt juttat a helyiségbe. A Kútvölgyi Klinikai Tömb egyik műtőjében a hőség miatt lett rosszul egy alkalmazott, de máshonnan is érkeztek jelzések problémákról. A helyzet 2020-ra sem oldódott meg, ezért az ombudsman vizsgálatot indított.

Az orvosok és a műtéti személyzet sokszor 40 fokban kénytelenek operálni. Több helyen mobil klímákkal próbálják helyettesíteni a beépített klímaberendezést, ám ezek egyrészt fertőzésveszélyesek, másrészt nem képesek a megfelelő hőmérsékletet és a levegőcserét biztosítani – írta az ombudsman a 2021-ben közzétett jelentésében, amelyből arra is fény derült, hogy még 2019-ben az országos tiszti főorvos kiadott egy – a műtéti sebfertőzések megelőzéséről szóló – módszertani levelet, amelyben azt írta:

a műtők mesterséges levegőellátó rendszerét steril klímaberendezéssel kell biztosítani, ami legyen képes óránként 20-szoros légcserét biztosítani. A műtőben nyáron sem lehet 25 Celsius-foknál magasabb hőmérséklet és 60 százaléknál magasabb relatív nedvesség. A műtőben mért hőmérsékletet műtétenként javasolt dokumentálni.

Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (az OKFŐ, Országos Kórházi Főigazgatóság elődje) felmérést készített, és kiderült, hogy az általa fenntartott intézmények műtőinek 92 százalékában működik klímaberendezés. A minden épületre és épületelemre vonatkozó klimatizációs forrásigény 2021. január 1-jétől több mint 40 milliárd forint, a következő három évben ebből közel 24 milliárd forintra lenne szükség. Ezen fejlesztések forráslehetőségének felmérése folyamatban van – tájékoztatta 2021-ben az ombudsmant az OKFŐ.

A téma munkavédelmi aspektusa miatt az ombudsman megkereste a Pénzügyminisztérium munkavédelmi főosztályát is, amely 2019-ben végzett a fekvőbeteg intézményekben munkavédelmi ellenőrzést,

azonban ez a területi hatóságtól beszerzett jelentések alapján a műtőkre nem terjedt ki, konkrétan a műtők hőmérsékletét, légtechnikai berendezéseit nem vizsgálták

– olvasható a jelentésben.

A Semmelweis Egyetemet (SE) is megkereste az ombudsman. Az SE tájékoztatása szerint a különböző műtők különböző előírt hőmérsékletet igényelnek:

a leghűvösebbet a szívsebészeti műtők, ahol nyáron 21–22, télen 20–21 az előírt Celsius-fok. A többi (traumatológiai, nőgyógyászati, ortopédiai, fül-orr-gégészeti, transzplantációs) műtőben nyáron valamivel melegebb, 23–25, télen 21–23 fok az előírt.

Kozma Ákos ombudsman a lefolytatott vizsgálat eredményeként megállapította, hogy „a vizsgált egészségügyi ellátási körülmények a felhívott alapjogok tekintetében visszásság veszélyét idézik elő a számonkérhető szabályozás, valamint az annak érvényesülését biztosító ellenőrzés hiánya miatt.”

Az ombudsman a vizsgálata végén a többi között kérte az emberi erőforrások miniszterét, Kásler Miklóst, hogy fontolja meg (a Covid-19 világjárvány tapasztalatai alapján is) a megfelelő klíma- és légcserélő-berendezés szerepeltetését a műtőegység tárgyi feltételei között az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló rendeletben.

Ez a javaslat azonban a mai napig nem került be a jogszabály szövegébe.

Az általunk megkérdezett szakértő azt mondta, a klímarendszerek meglétét és beszerelését nem a fent említett rendelet, hanem szigorú építési szabványok szabályozzák. Létezik külön a légtechnikára szabvány (ahogy a műtők burkolatára is van külön), és ezeknek kell megfelelni.

Törvény vagy rendelet tehát nincs arról, hogy a légtechnikát illetően milyen minimumfeltételek legyenek meg a kórházak műtőiben. 

Az ombudsman másik javaslata az volt az innovációért és technológiáért felelős miniszter felé, hogy „fontolja meg a munkavédelmi jogszabályokban annak konkrét meghatározását (az országos tiszti főorvos műtéti sebfertőzés megelőzéséről szóló módszertani levelének szakmai tartalmára is tekintettel), hogy milyen környezeti határértékek esetén kell a munkavégzést felfüggeszteni a műtőegységekben”, vagyis mikor kell elhalasztani egy műtétet. Információnk szerint ennek a központi szabályozása sem készült el, az egyes intézmények saját hatáskörükben dönthetnek arról, hogy a klíma meghibásodása esetén milyen körülmények között halasztanak el műtéteket.

Húsz év, mire lecserélik a kórházi klímákat

Nemcsak a 2021-es ombudsmani jelentés, hanem a Magyar Kórházszövetség 2019-es felmérése is rávilágított az áldatlan klímahelyzetre. A vizsgálatból kiderült, hogy öt éve

• a műtők 33 százalékában,
• az intenzív osztályok 41 százalékában,
• a betegszobák 98 százalékban nem volt hűtés,
• és az ambuláns vizsgálóknak is csak a 9 százaléka klimatizált.

A Kórházszövetség felméréséből kiderült, hogy sok kórházban még a klíma megléte sem oldja meg a helyzetet, ugyanis a meglévő készülékek legalább kétharmada elavult. A válaszadó intézmények fele öt évvel ezelőtt azt mondta, nincs pénze karbantartásra.

Mi történt az elmúlt öt évben? Takács Péter egészségügyi államtitkár szerint sok minden. A Kossuth Rádióban július 22-én arról beszélt, hogy három éve folyik a kórházi klímák modernizálása, ez idő alatt a kormány több mint 10 milliárd forintot fordított a területre. Emlékeztetőül: az OKFŐ az ombudsmannak készített és fentebb idézett becslése szerint több mint 40 milliárd forint lenne szükséges csak a klímahelyzet megoldására, az elmúlt évek rekordinflációja miatt ez az összeg csak tovább nőhetett.

Takács Péter azt is mondta, hogy Budapesten és környékén, illetve a nagyobb vármegyei kórházak közül 14-ben történt teljes klímacsere. A 81 kórházra levetítve ez azt jelenti, hogy ebben a tempóban

majdnem húsz év lesz, mire lecserélik mindenhol a klímákat.

Az egészségügyi államtitkár beszélt arról is, hogy a berendezések javítását számos esetben alkatrészhiány lassítja, ezért ipari, konténer méretű mobil klímák beszerzésének lehetőségét is vizsgálják, hogy a lehető leghamarabb pótolni lehessen a kiesett hűtőkapacitást.

Nemhogy a klímát, de a kávéfőzőt sem bírja a hálózat

Különös színezetet adott a klímavitának Kásler Miklós, akit az RTL a tusványosi szabadegyetemen kérdezett. A korábbi humánminiszter – miközben műtétek maradnak el, a betegek pedig klimatizálatlan kórtermekben fekszenek – nem túl empatikusan idézte fel, hogy ő harminc évvel ezelőtt 40–50 fokos műtőkben végzett 10–12 órás műtéteket.

Lehetséges volt, mert életmentő volt. Most ugyanez a helyzet

– fogalmazott.

Abban persze Kásler Miklós nem tévedett, hogy korábban, amikor még nem volt technológia a hűtésre, olyan hőfokban is műtöttek orvosok, melyeknél ma leállítanák az operációt. Az általunk megkérdezett orvosok azt mesélték, hogy régen két műtét közötti szellőztetéssel oldották meg a légcserét, de előfordult, hogy a műtét közben nyitották ki az ablakot.

A modern klímának még a gondolata sem létezett, így hát operáltunk, ahogy operálni tudtunk

– emlékezett vissza lapunknak a hősidőkre Weltner János sebész főorvos, aki már 1968-ban is műtött, így pontosan tudja, milyen érzés klíma nélkül a műtőasztalnál állni. „Igaz, a klinikánk épületét úgy adták át 1917-ben, hogy a Parlamenthez hasonlóan gravitációs légfűtés és hűtés is volt, de az a világháború áldozata lett. Izzadtunk, átnedvesedett a ruhánk. Nem volt kellemes, és néha talán a teljesítményünket is rontotta, de nem volt más választásunk” – mondja a ma is aktív orvos. Arra nem emlékszik, hogy a ’60-as, ’70-es években 40–50 fok lett volna a műtőben, inkább 32–34 fok lehetett a maximum.

A műtők klimatizálása előtt szigorúbban vették a szoros maszkviselést, bár azok nem voltak olyan minőségűek, mint a mai orvosi maszkok. „Szabály volt az is, hogy az ablakot csak műtétek között nyitottuk ki, mondván, műtét közben a műtős team ne beszéljen egymással, vagy legalábbis a lehető legkevesebb verbális kommunikáció legyen közöttük, hogy a nyitott szánkon keresztül ne kerüljön nagy mennyiségű levegő és ezzel kórokozó a műtő légterébe, mivel akkor még nem volt ezt kivédő légcsere” – mondja Weltner János, hozzátéve: olyan is előfordult, hogy a homlokukra gézpántot kötöztek, hogy a lecsorgó izzadságot így fogják fel. A műtősasszisztensek pedig szükség esetén törölgették a műtő orvos homlokát.

Rosszabb a betegnek, mint a 40 fokban operáló orvosnak

– ezt már egy másik, névtelenül nyilatkozó orvos mondta lapunknak arra utalva, hogy szerinte nem a műtők klímahiánya jelenti a legnagyobb gondot, hanem az, hogy a betegek napokig kénytelenek a felforrósodott, klíma nélküli kórtermekben feküdni. Merthogy a legnagyobb, legjobban felszerelt állami kórházak kórtermeiben sincs klíma.

Egy vidéki kórház orvosa azt mondta, náluk egyes kórtermekben lepedőkkel takarják le az ablakokat, így oldva meg az árnyékolást. Azt is mondta, hogy a normál kórtermekben elegendő lenne a hagyományos klíma is, csak a fertőző osztályokra kellenének a műtéti berendezésekhez hasonló speciális készülékek. Jól hangzik, de a kórházak többségében ez kivitelezhetetlen, mert az épületek elektromos hálózatai nem bírnák el, ha a kórtermeket is klimatizálnák.

Van, ahova nemhogy klímát, de egy ventilátort sem lehet bevinni a gyenge elektromos hálózat miatt

– mesélte az egyik forrásunk. Egy másik pedig azt mondta, hogy

az egyik osztályon be kellett tiltani a kávéfőzők használatát, mert már azok is kihívást jelentettek az elektromos hálózatnak.

Néhány újabb vagy felújított kórházban van ugyan szellőztető rendszer, ami valamelyest temperálja a hőmérsékletet, így az nem olyan magas, mint a régi épületekben.

Miért kell klíma a kórházakba?

Az általunk megkérdezett orvosok szerint fontos különbségek vannak a hatvanas-hetvenes évekre jellemző és a mai viszonyok között. Legfőképpen az, hogy egyikük sem tapasztalt olyan brutális, elhúzódó hőséghullámot, mit ami néhány éve jellemzi a magyarországi nyarakat. A másik különbség a műtéti technológia fejlődése.

A műtők ma már tele vannak olyan számítástechnikai és digitális eszközökkel, amelyek ontják magukból a hőt, így nem csak a műtétet végző team és a műtőasztalon fekvő beteg miatt szükséges a levegő hűtése, hanem a berendezések működése miatt is.

Nem szólva arról, hogyha a műtőben röntgen készülék is van, akkor az orvosnak be kell öltöznie. Erről Ralovich Zsolt, a János kórház ortopéd-traumatológiai osztályának vezető főorvosa adott érzékletes beszámolót az Indexnek nemrég: az orvosnak röntgenköpenyt, steril kabátot, maszkot és sapkát kell húznia, vagyis olyan érzése van, mintha egy szkafanderben lenne.

Egy, a kórházak működésére rálátó forrásunk azt emelte ki, hogy valójában a klímahelyzet egy rendszerhiba. Noha a kormány valóban hozzákezdett a fejlesztéshez, nem biztos, hogy a legsúlyosabb problémákkal kezdte. Amíg 13 milliárdot költöttek olyan informatikai fejlesztésekre, amiket Takács Péter korábban használhatatlannak nevezett, vagy éppen olyan digitális fejlesztések történnek, mint az időpontfoglalási rendszer kialakítása a járóbeteg-ellátásban, valamint az arcfelismerő rendszer bevezetése a kórházakban, az olyan legalapvetőbb gondnak, mint az elavult épületek elektromos hálózatának fejlesztése, hozzá sem kezdtek.