Az Európai Bizottság biztosai szerdán reggel találkoztak, hogy a kollégium szavazzon a 2024-es jogállami jelentésekről, majd nyilvánosságra hozza ezeket. A jelentéseket az Európai Unió jogállami mechanizmus nevű eljárásán belül teszik nyilvánossá, de ez az eljárás nem azonos azzal a feltételességi mechanizmussal, amelyet sokszor így emlegetnek, és amellyel a többi tagállam befagyasztotta a Magyarországnak járó pénzek egy részét.
de a jövőbeli eljárások ezeket használják kiindulási alapnak. Azt nézik meg benne, hogy az elmúlt év során milyen változások történtek a tagállamokban, amelyek érinthetik a jogállamiságot.
A Magyarországról szóló jelentésben azzal indítanak, hogy a magyar kormány elfogadta az igazságügyi reformot, amelyet az Európai Bizottság kért, és amelyért cserébe feloldottak tízmilliárd eurónyi Magyarországnak járó uniós forrást. A jelentés szerint ez megoldotta a kérdést, amely arra vonatkozott, hogy mely bírák mely szakaszban fordulhatnak az uniós bírósághoz, valamint javított az ügyek elosztásának átláthatóságán is.
A bírák szólásszabadsága még mindig nyomás alatt van, és folytatódnak a bírák elleni lejáratókampányok is a sajtóban. A jelentés külön kiemeli, hogy a bírák és igazságügyi munkavállalók fizetése tovább romlott. Az igazságügyi rendszer hatékonysága viszont még mindig magas.
Magyarország a jelentés szerint elfogadta a 2024-25-ös antikorrupciós stratégiáját, de a vagyonbevallások ügye még mindig megoldatlan. A jelentés szerint az Integritás Hatóság panaszt tett arra, hogy bizonyos ügyekben akadályozzák, hogy ellássa felülvizsgálati feladatát, és a Korrupcióellenes Munkacsoport tevékenységét egyelőre nem látni. Bizonyos magas profilú ügyekben eljutottak ugyan a vádemelésig, de a vezető politikusokat és családjukat érintő korrupciós vádak felderítésében nincs jó hagyománya a magyar igazságügyi rendszernek. A jelentés kiemeli, hogy az uniós források befagyasztása és a Helyreállítási Alapból lehívható pénzek visszatartása továbbra is érvényben van, hiszen az ezekkel kapcsolatos korrupciós problémák nem oldódtak meg.
Az előző jelentésben kiemelt Nincs terv sem arra, hogy az állami hirdetéseket máshogy osszák el, sem arra, hogy a nemzeti médiahatóság megfelelően objektíven működjön. Az újságírók elleni lejárató- és delegitimáló kampányok továbbra is zajlanak, valamint szelektíven engedik a sajtót hozzáférni a kormányzati információkhoz. Emellett a kormány további korlátozó szabályozásokat fogadott el a szabad médiával szemben.
Az állami beavatkozás és az eseti döntések negatívan befolyásolják a piac működését a jelentés szerint. A veszélyhelyzet meghosszabbítása, valamint a törvényalkotás minősége is kiszámíthatatlansága továbbra is aggodalomra ad okot. Az Alkotmánybíróság továbbra is politikai logika szerint dönt, a civil társadalom működését akadályozó tényezőkön pedig csak rontott a Szuverenitásvédelmi Hatóság felállítása. Továbbra is aggodalmat kelt az állam szerepe a civil társadalom finanszírozásában.
Végül felsorolják, miben nem lépett előre Magyarország:
- az ügyek elosztásának átláthatóságában az alacsonyabb szintű bíróságokon,
- a lobbizás és a jövedelembevallás szabályozásában,
- a magasabb szintű bíróságok felderítési, vizsgálati és döntési munkájában,
- a média függetlenebbé tételében,
- a közmédia irányításának átláthatóbbá és függetlenebbé tételében,
- az állami hirdetések elosztásának reformjában,
- a biztonságos és jól működő civil szféra megteremtésében.
Ezeknek a javítására javaslatot is tesznek.