Ha a beszedett adókat tűzoltó jelleggel, lyukak tömködésére használjuk, működési költséget vagy gazdasági növekedést nem támogató beruházásokat finanszírozunk, akkor abból nem lesz plusz érték. A semmiért fizetünk többet. Nem ismerős ez a helyzet valahonnan? Pont, mint a szociban. Vissza a jövőbe, uraim!
– írja a Mandineren megjelent véleménycikkében Hernádi Zsolt. A Mol elnök-vezérigazgatója leszögezi, semmi baja sincs az adózással, ha az egyszerű, logikus és sokoldalú. „Csak nem szabad túltolni. De most úgy látszik, megszaladtunk. Kiskereskedelmi, tranzakciós, devizaváltási, bank-, gyógyszergyártói, extraprofitadó és a többi. Se szeri se száma a különadóknak. Tizennégy olyan adónem van, ami az utóbbi két évben jött létre. Hova lett a kiszámítható adórendszer?”
Hernádi az írásában emlékeztet: az elmúlt két évben a legnagyobb cégek – az OTP, az MBH, a Richter, a Telekom, a 4iG és a Mol – közel különadót fizetett, amiből hat kecskeméti Mercedes-gyár kijött volna, de az „idei év sem lesz piskóta.”
„De meddig is kell még fenntartani a »rendkívüli” különadókat«? Nem úgy volt, hogy 2022 lesz az utolsó év? Aztán csak itt maradtak 2023-ra, meg idénre, és hát úgy néz ki, jövőre is. Olyanok lesznek, mint a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok.”
Mikor lesz újra normalitás? Mikor nyúlunk újra a jól bevált eszközökhöz az unortodoxia helyett?
– teszi fel a kérdést Hernádi, hozzátéve: nincs olyan, hogy egy adó nem épül be az árakba. „Ha a befektetők hozamát csökkentjük, akkor a beruházások elmaradása, ha a beszállítókra hárítjuk, akkor a beszállítói kör csökkenése idézi elő a kínálat zsugorodását – és jön az áremelkedés.”
Hernádi szerint a Mol esetében a magyarországi adózás előtti eredmény már nem elégséges a magyarországi adó befizetéséhez. „Az ember megszédül. A háborús árakat pedig nem a vállalatok idézték elő, hanem a háború és az arra adott politikai válaszok. Árat lehetne persze csökkenteni úgy is, hogy növeljük a kínálatot, amire a legjobb megoldás a beruházás – volna. Viszont a különadók pont ezeket a pénzeket veszik el.”
Az üzenet egyértelmű: nem lehet egyszerre agyonadóztatni és elvárni a termelés növekedését
– fogalmaz a Mol-elnök.