Novák Előd arról kérdezte a honvédelmi minisztert, miért lehet a jövőben nem magyar állampolgár, illetve büntetett előéletű is a Magyar Honvédség tagja. A Mi Hazánk politikusa még a tervezet alapján jelezte Szalay-Bobrovniczky Kristófnak, szerinte rontja a honvéd hivatás megbecsülését, ha nem követelmény a magyar állampolgárság, a legénységi állományba felszerelő honvéd lehet büntetett előéletű békeidőszakban is.
Novák Előd szerint a kormány valódi célja a vendégmunkások felvétele, ami nemzetbiztonsági kockázatot, beépülési lehetőséget jelent. Nehezményezte, hogy közben kirekesztik a hazafiakat, az oltatlanokat és abszurd módon már az országgyűlési-önkormányzati képviselőket is, pedig a területvédelmi tartalékos rendszerben ideálisak lennének a lokálpatrióta helyhatósági képviselők, akik másodállásuk mellett el tudnák látni a feladatot, közszereplőként pedig példamutatásuknak komoly hatása lenne a toborzásra is.
A honvédek megbecsüléséhez hozzátartozna az is, hogy jogállásukat legmagasabb, törvényi szinten rendezzék. Méltatlan az is, hogy a törvény helyébe lépő kormányrendelet alapján kiszámíthatatlanná válik a honvédek javadalmazása, tette hozzá.
Azt kérte, Szalay-Bobrovniczky Kristóf a fenti módosítások tisztázásán túl arra is válaszoljon:
- A kormányrendelet értelmében minden oltáskárosodásért a honvédelmi miniszter lesz a felelős?
- Parancsba adják-e a kötelező oltásokat, vállalva a felelősséget?
- Kell-e mindezek mellett ezután is önkéntes jelentkezési papírt kitölteni a kötelező oltásokhoz?
- Milyen büntetés vár azokra, akik nem hajlandók beoltatni magukat?
- Kapnak-e a katonák ezzel kapcsolatban jogi tájékoztatót?
- Milyen támogatásra számíthat a katona vagy a családja oltáskárosodás esetén?
- Az oltást visszautasítók számára is leszerelési tilalom lesz veszélyhelyzet idején, magyarul illetmény nélküli szabadságra küldve őket haljanak éhen a családjukkal együtt?
Közben július elsejétől élesedett a rendelet a honvédek jogállásáról, amely alapján Vargha Tamás, a honvédelmi tárca politikai államtitkára a felvetésekre úgy reagált, hogy a jövőben a Magyar Honvédség kapuit megnyitják mindazok számára,
akik az állományba vételi kritériumoknak megfelelnek, kellő elhivatottsággal rendelkeznek a magyar honvédelem ügye, valamint Magyarország védelme és szolgálata iránt. A honvédség elsődleges feladata és kötelessége hazánk és a magyar emberek biztonságának garantálása, melyhez egy gyorsan és hatékonyan irányított haderő szükséges.
A miniszterhelyettes felhívta a figyelmet arra, hogy a szabályozás iránya – a helyi önkormányzatokról szóló törvény módosításával – az, hogy országgyűlési és önkormányzati képviselők is létesíthessenek önkéntes tartalékos szolgálati viszonyt, a védőoltások elrendelése pedig az egészségügyi törvényben meghatározottak szerint történik.
A törvényt felváltó kormányrendelet egyébként valóban lehetővé teszi, hogy börtönviselteket is felvegyenek a Magyar Honvédség legénységi állományába, miközben előírja, hogy a honvéd a szolgálatteljesítése után sem tanúsíthat olyan magatartást, amely ellentétes a szolgálattal kapcsolatos erkölcsi elvárásoknak, sérti a honvéd etika szabályait. Júliustól a feljebbvaló egyedi mérlegelésére bízták, felvesznek-e börtönviselt vagy büntetett előéletű személyt.
A rendelet valóban nem ír elő állampolgárságot csak annyit, hogy a külföldi jelentkezőnek legyen magyar nyelvismerete, rendelkezzen a szabad mozgás, tartózkodás jogával, huzamos tartózkodási jogosultsággal és feleljen meg a honvédelmi miniszter által meghatározott egyéb feltételeknek. Arról a Szabad Európa írt, hogy az Alkotmánybíróság minap megsemmisítette a Fővárosi Ítélőtábla ítéletét, amelyet egy Covid-oltást megtagadó, honvédségi állományú tűzoltó ügyében hozott még 2023 márciusában.