Az országban működő mintegy 300 közjegyzői iroda több mint 29 milliárd forint árbevételt ért el 2023-ban, az adózott eredményük pedig 10 milliárd forint felett alakult, vagyis az irodák tulajdonosai osztalékként kivehetik a bevétel harmadát – írja csütörtöki cikkében az rtl.hu.
A portál emlékeztet, hogy korábban a közjegyzők nagyobb része egyénileg végezte a tevékenységét (lényegében egyéni vállalkozóként), de 2022-ben előírta egy jogszabály-módosítás, hogy kötelező irodát alapítaniuk vagy abba tagként betársulniuk. Az érintettek túlnyomó többsége végül saját irodát alapított, ennek következtében pedig elérhetővé vált a bevételek és az osztalék nagysága is a publikus céginformációkból. Mint írják, az összesített adatokól nem látszik, de tény, hogy nagy volt a szórás: akadnak olyan irodák, melyek néhány millió forintnyi nyereséget termeltek, esetleg veszteségesek is voltak, viszont több mint egy tucatnyi közjegyzői iroda esetében 100 millió forint felett alakult az éves adózott eredmény.
Van olyan fővárosi közjegyzői iroda, amely 158 millió forint nyereséget könyvelhetett el – 296 millió forintos árbevétel mellett –, és az alapítói határozat szerint 140 millió forintot osztalékként ki is fizettek maguknak a tulajdonosok. Ennél is sikeresebb volt egy társult – két közjegyző által vitt – irodának a teljesítménye, amelyből a tulajdonosok 399 millió forint osztalékot vettek ki. Ugyanakkor a nyereségek mediánértéke nagyjából évi 25 millió forint körül alakult.
A portál megkeresésére a Magyar Országos Közjegyzői Kamara azt közölte: a közjegyzők jövedelme nem kiugró a többi jogi végzettséghez kötött szakmához képest.
A közjegyzők rendeletben meghatározott díjak alapján dolgoznak, amitől nem lehet eltérni, az ügyvédi munka viszont például szabadáras, így számtalan olyan ügyvédi iroda működik, amelynek árbevétele, nyeresége sokkal magasabb, mint bármely közjegyzői irodáé
– írták az rtl.hu-nak. A MOKK szerint a közjegyzők jellemzően nem bért vesznek fel a saját munkájukért, hanem a cégből, jelen esetben az iroda nyereségéből osztalékot, ami után adót is fizetnek. A portál azon felvetésére, hogy mi indokolja a nagy fizetéseket, a kamara azt írta, hogy a közjegyzők jövedelmének értékelésekor azt is figyelembe kell venni, hogy A kamara tájékoztatása szerint a jogi hivatásrendek közül a közjegyző esetében a legszigorúbbak a kinevezési követelmények, összehasonlításul a közjegyző esetében háromszor olyan hosszú szakvizsga utáni joggyakorlati időt kíván meg a törvény, mint a bírók esetében. A jogi diploma megszerzésétől a közjegyzői kinevezéséig tartó időszak jellemzően jóval több mint tíz év – írták a portálnak.