– derül ki abból a kutatásból, amelyet a 24.hu megbízásából készített a Závecz Research, és amelynek részleteit a következő napokban közöljük. Számos ügyben ugyanazt a kérdést tettük fel, mint 2019-ben, így a válaszok megoszlása jól összehasonlítható.
Ráadásul emelkedett azoknak az aránya, akik szerint nagyon előnyös a tagság: 2019-ben a megkérdezettek 17 százaléka vélekedett így, 2024-ben már 25 százalék. Az „inkább előnyös” válaszlehetőséget bejelölők aránya viszont 59 százalékról 12 százalékpontot csökkent, míg az „inkább hátrányos” választ adóké 6 százalékponttal nőtt. Csökkent azoknak az aránya is, akik nem tudtak vagy nem akartak válaszolni a kérdésre, így a megkérdezettek 96 százalékának van véleménye a témában.
Hogy kontextusba helyezzük az eredményt: az Európai Parlament felmérése szerint az összes tagállamban 2019-ben átlagosan 68 százalék mondta előnyösnek a tagságot, míg 2023 őszén 72 százalék, vagyis a magyar eredmény megfelel az uniós átlagnak.
A felmérésben arra is rákérdeztünk, hogy mennyire teljesültek a magyarok várakozásai az uniós tagsággal kapcsolatban. Itt már érezhető némi csalódottság, ugyanis amíg öt évvel ezelőtt még 30 százalék volt azok aránya, akik úgy érezték, hogy teljesen vagy többnyire teljesültek a várakozásaik, addig mostanra ez 25 százalékra csökkent. Arányaiban azok is kevesebben lettek, akik közepesre értékelték az eredményt.
Ezzel szemben a 2019-es 14 százalékról 28 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik szerint az Európai Unió nem teljesítette az elvárásaikat. Ez a romló megítélés az eredmények összesítésén is látszik:
Azok esetében, akik érdemben válaszoltak erre a kérdésre, arra is kíváncsiak voltunk, hogy mit vártak az uniós csatlakozástól. Az első két legtöbbet említett válasz mindkét vizsgált évben ugyanaz volt – az életszínvonal emelkedése, illetve a támogatások, fejlesztések uniós pénzből –, sőt az említési arányuk is ugyanakkorát nőtt. Az idén a szabad utazási lehetőségek került a harmadik helyre, majd azt követi a gazdaság erősödése. Az is látszik, hogy az euró bevezetése és a szabad munkavállalás Európában most jobban foglalkoztatja az embereket, mint 2019-ben.
A magyar kormánynak az EU-ban folytatott különutas politikája miatt időről időre előkerül az a kérdés, hogy vajon Magyarország kilép-e az Európai Unióból. Bármi is azonban a politikai szereplők álláspontja, a közvélemény-kutatások rendre azt igazolják, hogy a magyar lakosság EU-párti. Mostani felmérésünk szerint
Ez ugyan négy százalékponttal kevesebb, mint 2019-ben, azonban nem a belépést ellenzők aránya nőtt, az ugyanis maradt 19 százalék. Ehelyett azok vannak nagyobb arányban, akik nem mennének el szavazni vagy nem válaszoltak a kérdésre.
A belépést ellenző válaszadóktól azt is megkérdezték, hogy ha arról tartanának népszavazást, hogy kilépjünk-e az EU-ból, akkor mire szavaznának. Az ellenzők 83 százaléka – nem meglepő módon – a kilépést választaná, míg 9 százalékuk inkább maradna az Európai Unióban. Ez 7 százalékpontos növekedés, illetve 3 százalékpontos csökkenés 2019-hez képest. Ugyanakkor ha ezeket az eredményeket a teljes népességre vetítjük ki, akkor már csak 16 százalék lenne a kilépésre szavazók aránya.