A kormány 2022 júniusában döntött úgy, hogy külön költségvetési tételt hoz létre az akkortól kivetett extraprofitadó-bevételekből és az azt kiegészítő közpénzekből „a világpiaci energiaáremelkedés hatásainak mérséklése és a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése érdekében”.
Ez azért volt szükséges, mert az MVM a tőzsdei áron megvásárolt gázt a 2014-ben beállított, „rezsicsökkentett” áron adhatta csak tovább a háztartásoknak, és míg a lakosság így köbméterenként nettó 50 forintot fizetett, a gáz világpiaci ára 2022 augusztusában volt, hogy ezer forint fölé kúszott. A különbséget megszorozva a lakosság évi 3 milliárd köbméternyi gázfogyasztásával az látható, hogy jelentős lyukat kellett befoltoznia a rezsivédelmi alapnak.
A rezsialap pedig hízott is: csak 2022-ben az energiaágazattól 204, bányajáradékból 241, a távközlési cégektől 97, a légitársaságoktól 15 milliárd forint érkezett. Azonban a Népszava cikke rávilágít, hogy ebből az összegből nem csak az MVM kap pénzt, a forrásból már a 2023-as tervezet szerint is támogatták volna a központi költségvetési szerveket, az önkormányzatokat, az egyházi és civil intézményfenntartókat, az állami tulajdonú társaságokat és a versenyszektort is. És míg 2022-ben a kormány a rezsialap keretét 557 milliárdra szabta, 2023-ra ez az összeg már 2610 milliárdra emelkedett, amiből 1200 milliárd volt a költségvetési igény.
A lap számításai szerint 2022-ben a kormány 769 milliárdot költött a rezsialapból, 2023-ban pedig a 2610 milliárdból 2414 milliárd ment el.
- A cikk szerint a nyilvántartások összesítése alapján a rezsialapból az elmúlt mintegy másfél év során kétségkívül a legtöbb, szám szerint 11 alkalommal, „rezsivédelmi szolgáltatása” fejében, messze a legnagyobb, 1810 milliárd forintos értékben, az MVM részesült.
- A második, 583 milliárdos tétel a távhőszolgáltatókhoz került, úgyszintén a 2014-es, „rezsicsökkentett” lakossági tarifák okozta veszteségek befoltozására.
E kettőn kívül ugyanakkor az elmúlt másfél évben nem kevesebb mint 222 további kifizetési jogcímet talált a Népszava.
Többek közt:
- 2022. novemberében kapott 3 milliárdot a Honvédelmi Minisztérium „sportintézmények nemzeti sportközpontok dologi kiadásaira”, illetve „sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatok támogatásának egyéb működési célú kiadásaira” (Jóllehet a tervekben kétségkívül szerepelt a „központi költségvetési szervek” támogatása és egy sportintézményt is húzhatja a rezsi, ennek kiemelését semmi sem indokolja és jellemzően a feladat-támogatás-működés sem energiafaló.);
- a költségvetés megtakarítási alapja kapott 106 milliárdot;
- a Külgazdasági és Külügyminisztérium beruházásösztönzési célelőirányzata „felhalmozási célú kiadásokra” 75 milliárdot;
- az Energiaügyi Minisztériumhoz tartozó víziközműágazat 64 milliárdot;
- a Maradványelszámolási Alap 61,5 milliárdot;
- a Honvédelmi Minisztérium védelmi társaságai beruházásokra 56 milliárdot;
- a Hungaroring működésre 671 milliót, felhalmozásra 12 milliárdot;
- Komló és Cserkút pedig „egyéb felhalmozásra” 300 milliót, illetve 52 milliót kapott.
A lap szerint az elszámolás egyre átláthatatlanabb: a kiadások között egyre több kisebb bevétel bukkan fel, akadtak egymást kioltó plusz-mínusz-tételek, más alapokba is jutott rezsisegély, sőt egy ízben mintha elvettek volna 21 milliárdot az MVM-től.
A rezsialap annyira kétségkívül átlátható, hogy a közzétett iratokból, ha nem is könnyen, de készíthető összesítés. Azt viszont, hogy mi alapján, miért éppen a megjelölt célra és miért pont annyit fizettek ki, érdemben nem indokolták.