Elfogadták a szuverenitásvédelmi törvényt, lényegében bárkit vizsgálhatnak a jövőben

141 igen szavazattal, 50 nem ellenében kedd este a parlament elfogadta a szuverenitásvédelmi törvényt. Nemcsak a kormánypártok, de a Mi Hazánk képviselői is igennel szavaztak.

Hétfőn írtuk meg, hogy a leendő Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökét az országgyűlési képviselőkkel azonos mentelmi jog illetheti meg, amit csak kétharmados parlamenti többséggel lehet felfüggeszteni. Ezt is megszavazta az Országgyűlés.

A hivatal elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, a mandátuma hat évre szól majd. A havi fizetése közel 5 millió forint lesz, azt ugyanis a jegybank elnökének járó havi bér 80 százalékának megfelelő összegben határozták meg.

A törvény nemcsak a pártoknak, hanem a választáson induló, civil szervezetként működő jelölő szervezeteknek is megtiltja a külföldi támogatás elfogadását, és büntetőjogi szankciókat is rendel melléjük. A választásokon egyesületi formában induló szervezetek névtelenül sem gyűjthetnek adományokat, az adománygyűjtő ládáknak tehát vége, tulajdonképpen nem marad szabályosan igénybe vehető belföldi pénzügyi forrás az ellenzék számára.

A törvényjavaslat nagy mozgásteret ad az elnöknek a hivatalával együtt – írtuk meg korábbi cikkünkben. Lényegében bármit és bárkit vizsgálhat, civil szervezeteket, pártokat, közjogi szervezeteket, tehát akár önkormányzatokat is, de cégekre, egyházakra és magánszemélyekre is „rádolgozhat”. Minden irathoz, minden adathoz hozzáférhet, és bár semmit nem foglalhat le, mindenből kérhet másolatot, és bárkit adatszolgáltatásra hívhat föl.

A Transparency International korrupcióellenes szervezet jogásza szerint mindez komoly alkotmányossági aggályokat vet fel.

Korábbi cikkünkben összeszedtük a törvényjavaslat főbb elemeit:

• A Btk.-ba foglalják, hogy bűntettet követ el, aki választáson induló jelölőszervezet tagjaként, képviselőjeként vagy felelőseként külföldi finanszírozást fogad el. Ez a módosítás után három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
• Meghatározták, hogy a külföldi támogatás mit jelent: „más államtól, külföldi természetes vagy jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől származó vagyoni hozzájárulás.”
• Csak olyanokat vesznek majd választási nyilvántartásban, akik nyilatkoznak arról, hogy nem fogadnak el ilyen támogatást.
• A szuverenitás védelmére külön intézményt hoznak létre Magyarországon, amely vizsgálja a külföldi beavatkozásokra utaló folyamatokat. Ez lesz a Szuverenitásvédelmi Hivatal, amelynek lesz egy kutatóintézete is, és rendszeresen közzéteszi megállapításait.

Kapcsolódó

Ligeti Miklós: Alaptörvény-ellenes lehet a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozása

A szakértő szerint a kormánypárti törvényjavaslat ellehetetlenítené az esélyes kihívók belföldi finanszírozását is.