Devizahitelek: kulcsfontosságú ítéletet hozott az Európai Unió Bírósága

Adósok tömegei életét tették tönkre a devizahitelek a 2008-ban indult pénzügyi válság után az árfolyamkülönbség meredek emelkedése következtében, ám az Európai Unió Bírósága olyan ítéletet hozott csütörtökön, ami a fogyasztók védelme érdekében foglalt állást.

Az uniós bírósághoz a Győri Ítélőtábla fordult még 2021-ben a korábbi Lombard Lízing Zrt. (ma AxFina Hungary Zrt.) egyik autóhitel szerződése miatt. Mint arról a Népszava is beszámolt, a magyar bíróság többek közt arra volt kíváncsi, hogy ellentétes-e az uniós joggal az a magyar bíróság eljárás,

• amely a tisztességtelen feltételek miatt érvénytelennek megállapított szerződést úgy minősíti érvényessé, hogy a deviza helyett a fogyasztó által ténylegesen megkapott forint összeget helyettesíti be a szerződésbe, ám emellett a fizetendő kamatot is – az érvénytelennek nyilvánított szerződéstől – eltérően határozza meg, méghozzá jóval magasabban, mint a devizahitel kamata lett volna.
• Illetve, ha úgy nyilvánítják érvényessé a szerződést, hogy a deviza‑forint átváltási árfolyamot maximálják, azaz a tisztességtelennek minősülő szerződési kikötéssel érintett árfolyamkockázatot egy, a bíróság által ésszerűnek minősített, és a fogyasztó részéről a szerződéskötéskor is számításba vehetőként értékelt mértékre mérsékelik.

A devizahitelek árfolyamkülönbség miatti drágulását törvénnyel próbálta megfékezni a kormány 2014-ben úgy, hogy az akkor aktuális árfolyamkockázatot teljes egészében az ügyfelekre terhelte. A svájci frank hiteleket 256,5 forintos, az euró hiteleket 308,97 forintos árfolyamon forintosították. Az állam törvénnyel avatkozott be a szerződésekbe, és az unió bírósága elé került kérdések ezen jogszabályok alkalmazhatóságát is érintették.

Az adós ügyvédje, Marczingós László a 24.hu-nak azt mondta, az Európai Unió Bírósága (EUB) által hozott ítélet kulcsfontosságú a devizahitelesek szempontjából, és nem csak az érintett autóhiteles, hanem valamennyi adós számára. Mint mondta, az EUB az uniós joggal ellentétesnek minősítette azt a bírósági gyakorlat, amely a Kúria iránymutatása alapján érvénytelen szerződéseket általánosan az adósok számára hátrányos többlettartalommal nyilvánított érvényessé.

Az ügyvéd szerint gyakori eset ugyanis, hogy a magyar bíróságok olyan ítéletet hoznak, hogy a nagy terhet jelentő árfolyamkülönbség viselését leveszik az adós válláról, ám a devizahitelek alacsony, körülbelül 5 százalékos kamatához képest 30 százalékos forintkamatot határoznak meg. Ezzel a lépéssel semmivel sem javul az adósok helyzete – húzta alá az ügyvéd.

Az Európai Bíróság szerint a nemzeti bíróság jogosult többek között arra, hogy a fogyasztó érdekeit védelemben részesítse. Többek között azáltal, hogy visszatérítteti neki azokat az összegeket, amelyeket a hitelező a tisztességtelennek ítélt feltétel alapján szedett be, például az árfolyamkülönbséget, méghozzá azzal, hogy e visszatérítés a jogalap nélküli gazdagodás jogcímén történik. Ugyanakkor, ha az árfolyamkockázat áthárítása miatt érvénytelen a szerződés, az a gyakorlat ellentétes az uniós joggal, hogy a bíróság érvényessé nyilvánítsa ezeket a szerződéseket úgy, hogy módosítja a kamatot (általában az adós hátrányára) vagy maximalizálja az árfolyamkockázatot.

Az ügyvéd beszélt arról is, hogy az EUB számára az is kérdés volt, hogy milyen rendelkezéseket lehet egyáltalán az eredeti hitelszerződésekbe behelyettesíteni. Ez a devizahitelek törvénnyel történt forintosítása miatt érdekes. Az Orbán-kormány ugyanis a szerződések egységesítésére hivatkozva 2014-ben és 2015-ben törvényekkel igyekezett rendezni a devizahiteleket. A céljuk az volt, hogy megóvják az adósokat attól, hogy a semmissé nyilvánított szerződés miatt egy összegben kelljen visszafizetni az adósságot.

A bíróság erről is véleményt mondott. Az EUB szerint ezt legfeljebb akkor lehet csinálni. ha a fogyasztó igényt tart erre. A bíróság szerint ellentétes az uniós joggal, hogy egy tagállam utólagosan alakítson ki szabályt, és ezzel utólag módosítson a szerződéseken. Ez Marczingós László szerint azt jelenti, hogy a devizahiteles törvényekbe az MNB árfolyamok behelyettesítése az uniós joggal ellentétes, vagyis az, hogy a svájci frank hiteleket 256,5 forintos, az euró hiteleket 308,97 forintos árfolyamon forintosították.