Mi indokolja valójában a tagdíjstruktúra átalakítását a NAK esetében?
Erre azért szeretett volna választ kapni Dócs Dávid (Mi Hazánk) az agrárminisztertől, mert úgy vélte, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) tagdíjának drasztikus emelése igazságtalan, a kisebb vállalkozásoknak sokkal nagyobb terhet jelent, mint azoknak a cégeknek, amelyeknek éves forgalma sok száz millió forint. A tagoknak éves bevételük 0,19%-át kell megfizetni kötelező tagdíjként az új szabályzat szerint, az eddigi sávos rendszerben meghatározott összeg helyett.
Dócs Dávid szerint a jelenlegi helyzetben nem növelni, hanem csökkenteni kellene a gazdálkodók terheit, a kamara érvelése, hogy az infláció miatt van szükség az emelésre, elég gyenge lábakon áll, hiszen az érintettek többsége is ezzel küzd a mindennapokban. A képviselő arról kérdezte Nagy Istvánt,
- mi az oka a mértéktelenül nagy, aránytalan kötelező tagdíjnak, amiért az érintettek szinte semmilyen szolgáltatást nem kapnak,
- nem érzi-e igazságtalannak, hogy ismét a családi vállalkozások járnak rosszul, míg a nagyok meg sem érzik,
- miként kívánják megvédeni a kis-és középvállalkozásokat, mezőgazdasági termelőket a piaci alapú gazdasági nehézségektől, ha még a saját kamarájuk is csak növeli a rájuk eső terheket?
Kövér Lászlót az agrárminiszter kérte erre. Nagy István szerint a kérdésben foglaltak ugyanis nem érintenek kormányzati feladatkört, hiszen a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara autonóm köztestület, amellyel az agrárminiszter együttműködik, de felügyeletet nem gyakorol felette.
A házelnök idézte is a NAK törvényt, az Alaptörvényt, amely szerint országgyűlési képviselő a kormány tagjaihoz a feladatkörükbe tartozó ügyben intézhet kérdést. Kövér László úgy ítélte meg, hogy az írásbeli kérdés nem felelt a házszabálynak, amely viszont neki biztosítja a jogkört, hogy az írásbeli kérdést visszautasítsa.