Letartóztatták a szombati viperás támadás három elkövetőjét

Egy további elkövető, egy német nő bűnügyi felügyelet alá került. Az ügyészség a letartóztatásáért fellebbezett.

A bíróság elrendelte a szombati viperás támadás három elkövetőjének letartóztatását – írja a Telex a Fővárosi Főügyészség szóvivője, Bagoly Bettina közlésére hivatkozva. Mint kiderült, a társaság negyedik tagja, egy húszas éveiben járó német nő bűnügyi felügyelet alá került azzal a feltétellel, hogy hetente egyszer kell jelentkeznie a rendőrségen valamilyen telekommunikációs eszközön, akár telefonon vagy emailen keresztül.

Korábban a 24.hu is beszámolt a „Kitörés napja” elnevezésű szélsőjobboldali dzsembori szombati eseményeiről. Ebben az írásunkban említettük azt a videót is, amelynek tanúsága szerint nyolc fő viperával támad meg, ütött le, majd paprikaspray-vel le is fújt egy férfit a budapesti Gazdagréten.

Egyes oldalak tudni vélték, hogy a támadók többségében német antifasiszták voltak, akik szélsőjobboldali megemlékezőnek nézték az utcán sétáló férfit. A Telex a die Welt című konzervatív német lapot szemlézve azt írja, a szombaton elfogott négy támadó között volt egy 42 éves magyar nő, D. K., egy 38 éves olasz nő, S. I., és egy 29 éves német férfi, E. T. Őket tartóztatták most le, felügyelet alá pedig a 26 éves, német M. A. került.

Frissítünk!

A Fővárosi Főügyészség a lapunknak küldött közleményében azt írta, hogy az ügyészség fellebbezett a bűnügyi felügyelet elrendelése miatt, a német nő letartóztatása érdekében. Az ok: a gyanúsított nem rendelkezik Magyarországon bejelentett lakó-, illetve tartózkodási hellyel, kötődéssel, így alappal feltételezhető, hogy ő is csak a „Kitörés napja” elnevezésű rendezvény miatt érkezett hazánkba. Azaz alappal feltételezhető, hogy elérhetetlenné válna a hatóságok számára az eljárásban.

Kapcsolódó
„Nem ünnepelni kell, hanem siratni az áldozatokat” – miért lett a szélsőjobbé a kitörés?
Budapest ostromának emlékezetét évtizedek óta a szélsőjobboldal narratívája határozza meg. Hogy miért alakult így, arról Ungváry Krisztián történészt kérdeztük, aki maga is próbál ezen változtatni.