Magyarország mindössze a GDP 1,1 százalékát, vagyis 2,7 milliárd eurót költött rezsitámogatásra 2021 szeptembere óta, ez pedig a harmadik legalacsonyabb érték ez Európai Unióban – állapította meg Bruegel Intézet. A hvg.hu által idézett kutatás adataiból kiderült, hogy GDP-arányosan a szlovákok költöttek legtöbbet erre a célra: GDP-jük összesen 9,3 százalékát fordították rezsivédelemre.
- A „listát” Németország vezeti: ott a GDP 7,5 százalékát fordították rezsivédelemre, ám az általuk elköltött összeg messze meghaladja az összes többi ország által elköltött összeget: összesen 268,1 milliárd eurót fordítottak rezsivédelemre.
- A második legnagyobb összeget Olaszország (99,3 milliárd euró) költötte ilyen célra.
- A harmadik Franciaország (92,1 milliárd euró) lett.
- Az uniós országok összevetésében Magyarországnál rosszabbul csak Ciprus és Finnország teljesít: Cipruson a GDP 0,9, Finnországban a GDP 0,6 százalékát fordították rezsivédelemre.
- Az intézet adatai szerint régiós szinten utolsók vagyunk: Bulgária a GDP-je 5,7 százalékát, Ausztria 5,3 százalékát, Szlovénia 4 százalékát, Románia és Csehország 3,8 százalékát, Horvátország 3,2 százalékát, Lengyelország pedig 2,2 százalékát költötte arra, hogy legalább lakossági szinten kivédje a magas energiaárakat.
A Bruegel intézet rezsivédelmi lépésnek tekintette az adócsökkentést, a kis és nagykereskedelmi árszabályozást, a rászorulók célzott támogatását, a cégek támogatását, illetve a többletprofit megadóztatását is.
A Bruegel szerint a kormányok a támogatások kiemelkedő részét olyan intézkedésekbe ölik, amik azt célozták, hogy a fogyasztók kevesebbet fizessenek az energiáért – ebbe a sorba illeszkedett például a magyar benzinárstop is. Az elemzőközpont szerint viszont ezen az elven érdemes változtatni, mivel az államoknak a jövőben egyre kevesebb költségvetési forrása lesz az ennyire széles körű finanszírozás fenntartásához – olvasható a hvg.hu szemléjében.