Közös kutatást végzett tavaly ősszel a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete (MEME) a digitális eszközhasználatról és a médiafogyasztási szokásokról. Ennek eredményét ismertette hétfőn az NMHH Kommunikációs Igazgatósága az MTI-vel.
Mint megállapítják, a gyerekek médiafogyasztásában a különböző eszközök és platformok használata gyorsabban változik és tolódik el az új technológia irányába, mint az idősebb korosztályokban, noha a megkérdezett családok többségében a gyerekek jelentős része a felső tagozatba lépve kapja meg első okostelefonját.
A kutatás főbb megállapításai az alábbiak:
- Az adatok szerint óvodáskorban internethasználatról és online játékokról alig lehet beszélni, még a hagyományos játékoké a főszerep. Az internetezés szinte kizárólagos célja, hogy a gyerekek megnézzék kedvenc meséiket és rajzfilmjeiket, elsősorban a YouTube-on, illetve néhány meseoldalon.
- Az alsós gyerekeknél már megjelennek az online játékok, de még viszonylag erős szülői felügyelet mellett. A 6-11 évesek mindennapjaiban a gyermekfilmek mellett már nagyobb mértékben jelen vannak a rövid, színes, vicces videók és online játékok: a lányoknál inkább öltöztetős, állatos, gondoskodásra épülők, a fiúknál pedig a Minecraft és a Fortnite.
- Ugyanebben a korosztályban az internetezés évfolyamról évfolyamra egyre komolyabb szerepet tölt be az oktatásban és az idegennyelv-tanulásban. Náluk jelenik meg gyakrabban a közösségimédia-használat, azon belül inkább a TikTok.
- A 10-15 évesek között „virágzik a közösségi média”, az internetezés fő tevékenysége a Facebook-, az Instagram- és a TikTok-profil ellenőrzése, posztolás, és Messenger-üzenetváltás. Ebben a korosztályban három gyerekből ketten fent vannak a Facebookon, de erős a TikTok jelenléte is. Megállapították: ebben a korosztályban minden második-harmadik gyerek tiktokozik.
- A felsősök körében az internetezés már nem csupán a közösségi médiát, a tanulást, az idegennyelv-oktatást szolgálja, de jó eszköze a távoli rokonokkal, barátokkal való kapcsolattartásnak is.
A megkérdezett szülők és pedagógusok véleménye a digitális eszközök használatának előnyeiről és hátrányairól azonos a közlemény szerint. A vizsgált csoportok egyetértenek abban, hogy a tévézés és az internetezés kontrollált körülmények között akár előnyére is válhat a gyerekeknek, főleg az iskolásoknak.
A felső tagozatos diákok szülei szinte valamennyi fenyegetéssel kapcsolatban érzékenyebbek, mint az alsó tagozatosok szülei. 16 százalékuk gyakran tapasztalta, hogy gyermeke időnként nem kívánt tartalmakkal találkozik. A felsősök szüleinek 17 százaléka számolt be arról, hogy gyermeke internetes zaklatásnak is ki van téve – írták.
Ők egybehangzóan leginkább a gyermekeiket érő zaklatásoktól, agresszív, szexuális tartalmak jelenlététől félnek, de tartanak attól is, hogy gyermekükben internetes függőség alakul ki – írta az NMHH.
A szülők, a tanárok és az óvodapedagógusok többsége egyetért abban is, hogy a fő kockázat a mozgásszegény életmód, a fizikai aktivitás csökkenése, ezáltal a gyerekek testi-fizikai állapotromlása. A megkérdezett szülők 38-44 százaléka tart ettől a veszélytől, míg a tanárok, pedagógusok sokkal aggasztóbban ítélik meg a kérdést: 62-78 százalékuk osztja ezt a véleményt a közlemény szerint.