15 százalékos inflációval számolnak jövőre, a családtámogatásokról még nem döntött a kormány

Varga Mihály szerint az EU több gazdasága recesszióva süllyed, de Magyarország 1,5 százalékos bővüléssel számol.

Kedden délelőtt tartott sajtótájékoztatót Varga Mihály pénzügyminiszter Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ vezetőjének társaságában, amiről a Portfolio tudósított. Az eseményt elsősorban a jövő évi költségvetés várhatóan alapos átírása miatt előzte meg nagy várakotás, valamint a sokakat foglalkoztat, hogy meghosszabbítanak-e bizonyos családtámogatási típusokat, melyek december végével lejárnának.

Varga Mihály a Portfolio szerint azzal kezdte, hogy az európai gazdaságok jelentős része hamarosan recesszióba süllyedhet, és Magyarország energiaszámlája 4000 milliárd forinttal lett magasabb, mint a COVID előtt volt. Ugyanakkor a miniszter szerint 2023-ban nálunk nem lesz recesszió, hanem most 1,5%-os gazdasági növekedéssel számolnak. A miniszter később azt mondta, azzal számolnak, hogy a 150 euró alatti gázár jó eséllyel tartható lesz 2023-ban is, emellett a villamosenergia és az olaj ára is csökkenhet, miközben a rezsivédelmi alap 600 milliárd forintból gazdálkodhat.

Varga Mihály szerint a kormány továbbra is elkötelezett a költségvetési hiánycél (3,5% jövőre) és az államadósság tartása érdekében. Elmondta,

jövőre 15 százalékos inflációval számolnak. 

Beszélt arról is, hogy a nemrég elfogadott uniós helyreállítási terv és a partnerségi megállapodás segíteni fogja a jövő évi finanszírozást – utal az uniós megállapodásokra. A jövő évi költségvetésről szólva Varga azt mondta, az még nincs elfogadva, a holnapi kormányülésen tárgyalnak róla.

Szólt arról is, hogy nincs végleges döntés a babaváró hitellel és az otthonfelújítási támogatással kapcsolatban, de azt megerősítette, hogy a családtámogatási intézkedések finanszírozása továbbra is biztosított. Hozzáteszi, hogy az év végéig a kormány fog még olyan döntéseket hozni, melyek a családtámogatásokkal kapcsolatosak.

Kurali Zoltán arról beszélt, szerinte nehezítette az idei évet a „hozamemelkedés és a forint gyengülése”, ezekről azt mondta, hogy globális inflációs környezetnek és a kockázatkerülésnek voltak betudhatók. Az ÁKK célja még mindig az, hogy 11 ezer milliárd forintra rúgjon a lakossági állampapírállomány, de most úgy látják, hogy ez valószínűleg nem fog teljesülni jövőre. A lakossági piacon a termékkör egyszerűsítése várható, az ügyfélszámot viszont növelnék. Az egyszerűbb paletta valahogy így nézne ki: