Hogyan lesz a szavazatból mandátum?
1. A pártok országos listáinak a szavazatok hány százalékát kell megszerezniük ahhoz, hogy bejussanak a parlamentbe – magyarul hány százalék a bejutási küszöb?
5%.
Az önállóan induló pártoknak 5%, két vagy több párt közös listájának 10%.
Az önállóan induló pártoknak 5%, két párt közös listájának 10%, három vagy több párt közös listájának 15%.
2. Az egyéni kerületekben az a jelölt szerez mandátumot, aki megszerezte a szavazatok több mint felét?
Igen. Ha nincs ilyen jelölt, akkor két hét múlva jön a második forduló, ahol a két legjobban teljesítő jelölt közül választhatunk.
Igen. Ha nincs ilyen jelölt, akkor két hét múlva jön a második forduló, ahol a három legjobban teljesítő jelölt közül választhatunk.
Nem feltétlenül. Az a jelölt viszi a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapta – függetlenül attól, hogy megszerezte-e a szavazatok több mint felét vagy sem. Második forduló már nincs.
3. Mik azok a töredékszavazatok?
Az egyéni kerületi jelöltekre leadott olyan szavazatok, amelyek nem eredményeztek egyéni mandátumot. Ezek úgy hasznosulnak, hogy hozzáadják őket a pártok listás szavazataihoz.
A bejutási küszöböt el nem érő pártokra leadott szavazatok. Ezek a szavazatok összetöredeznek, és elvesznek.
A régi választási rendszerben képződtek csak töredékszavazatok a területi listákon, de ma már nincsenek ilyenek.
4. Tegyük fel, egy egyéni kerületben az A-párt győztes jelöltje 20 ezer szavazatot szerzett, az őt követő B-párt jelöltje 15 ezret, a C-párté 10 ezret. Hány töredékszavazatra jogosult A, B és C-párt? (Azt is feltételezzük, hogy mindannyian átlépték listán a bejutási küszöböt.)
B: 15000, C: 10000. A vesztes jelöltek összes szavazata átkerül ugyanis az országos listára, az A-párt jelöltje viszont elnyerte az egyéni mandátumot, miért is kompenzálnák az ő pártját a listás ágon?
A: 4999, B: 15000, C: 10000. A vesztes jelöltek összes szavazata átkerül ugyanis az országos listára, az A-párt jelöltje pedig 15001 szavazattal is nyert volna, ezért kapja meg a 20000 és a 15001 különbségét.
A: 10000, B: 5000, C: 2500. A győztes jelölt pártja ugyanis a szavazatok felét kapja meg, a második helyezett az egyharmadát, a harmadik helyezett az egynegyedét.
5. Mi alapján osztják el a listás mandátumokat a (bejutási küszöböt megugró) pártlisták között?
Ez a választási rendszer legegyszerűbb része: amilyen arányban a pártok begyűjtötték az országos listás szavazatokat, annak megfelelő arányban kapják meg a listás mandátumokat.
A (belföldi és külhoni) listás szavazatokhoz hozzáadják a töredékszavazatokat, majd a pártoknál így összegyűlt szavazattömeg arányában osztják ki a listás mandátumokat.
Az összes egyéni és listás szavazatot összeadják, majd a pártoknál így összegyűlt szavazattömeg arányában osztják ki a listás mandátumokat.
6. Mit kell magammal vinnem a szavazáshoz?
A lakcímkártyát és valamely személyi azonosságot igazoló okmányt (ez lehet személyi igazolvány, útlevél vagy vezetői engedély is).
A lakcímkártyát, a személyi igazolványt és a választási értesítőt.
Valamely személyi azonosságot igazoló okmányt (ez lehet személyi igazolvány, útlevél vagy vezetői engedély is).
1
/
6
kérdés