Jelöltállítás és kampányfinanszírozás
1. Hány pártlista közül lehet majd válogatni az április 3-ai választáson?
6
18
23
2. Ha ilyen kevés pártlista van, az azt jelenti, hogy sikerült megfékezni a kamupárt-burjánzást?
Igen. A tény, hogy kevesen tudtak pártlistát állítani, bizonyítja, hogy kamupártok nem fognak bezavarni a választásba.
Nem egészen. A mai hivatalos adatok szerint 18 különböző jelölőszervezetnek vannak itt-ott jelöltjei, márpedig a választást az egyéni kerületi harcok döntik el. Azonkívül a 6 országos listát állító párt között is akad(nak) gyanús(ak).
Nem, sőt, az egyéni kerületekben több kamujelölt lesz, mint 2018-ban vagy 2014-ben voltak.
3. Nemrég változtak a jelöltállítási szabályok. Hogy is?
27-ről 71-re emelték az országos lista állításához szükséges egyéni jelöltek számát.
500-ról 750-re emelték az egy jelölthez szükséges aláírások számát.
Megszüntették a többes jelöltést, így már mindenki csak egy jelölt ajánlhat.
4. A pártok százmilliós nagyságrendű kampánytámogatást kapnak a költségvetésből. De vajon el kell-e számolni tételesen ezekkel az összegekkel?
Természetesen: fillérre pontos, szigorú elszámolásra kötelezik a jogszabályok a pártokat.
Nem éppen. Elég laza a beszámolási kötelezettség, éppen ez az oka annak, hogy könnyű eltüntetni a hatóságok szeme elől ezeket az összegeket.
Mivel eleve kincstári kártyán kapják meg a kampánytámogatást, beszámolás nélkül is látja az állam a pénzmozgásokat.
5. Mi történik a kampánytámogatással, ha egy párt gyengén teljesít a választáson?
Semmi. Ha már elköltötték (legálisan, kampányra) a pénzt, akkor az államnak nincs joga visszakövetelni a támogatást.
Ha a szavazatok 2 százalékát nem tudja egy párt megszerezni, vissza kell fizetnie a támogatás felét. Más kérdés, hogy ezeket az összegeket szinte lehetetlen behajtani, ha a párt tisztségviselőinek, jelöltjeinek nincs a nevén komolyabb vagyon.
Ha a szavazatok 1 százalékát nem tudja egy párt megszerezni, vissza kell fizetnie a teljes támogatást. Más kérdés, hogy ezeket az összegeket szinte lehetetlen behajtani, ha a párt tisztségviselőinek, jelöltjeinek nincs a nevén komolyabb vagyon.
6. Mit tehet az, aki arra gyanakszik, hogy visszaéltek az ajánlásával, adataival?
Semmit. El kell fogadni, hogy a választás mindig együtt jár a csalással.
Ha az ajánlóíven bepipáltuk, hogy nem adhatják ki harmadik félnek az adatainkat, biztosak lehetünk benne, hogy nem is adták.
Megelőzni sajnos nem tudjuk az ajánlóív-másolást, de arra van lehetőség, hogy utánajárjunk, bármely jelölt vagy párt visszaélt-e az adatainkkal, és ha igen, feljelentést is tehetünk.
1
/
6
kérdés