Tizenegy év alatt 2255 embert figyeltek meg nemzetbiztonsági célból

A legtöbbet 2019-ben és 2020-ban.

2010 óta 1009 ügyben, ezen belül pedig 2255 személy esetében adott engedélyt a Fővárosi Törvényszék nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtésre 2021. július 31-ig bezárólag – írta hétfői Facebook-bejegyzésében Szél Bernadett. A politikus által megszerzett adatok szerint

a legtöbb személyt 2019-ben és 2020-ban figyelték meg bírói engedély alapján: ez 2019-ben 261 személyt, míg 2020-ban 310 személyt jelentett.

Szél kifejtette, hogy a törvény szerint bírói engedély kell a nemzetbiztonsági szolgálatok olyan feladatainak ellátásához, mint például Magyarország törvényes rendjének törvénytelen eszközökkel való megdöntésére, vagy Magyarország gazdasági biztonságának veszélyeztetésére irányuló törekvések elhárítása. A gyanúsított személyek lakását átkutathatják, telefonját lehallgathatják, leveleiket rögzíthetik.

Volt azonban olyan kérdés, amelyre a független országgyűlési képviselő nem kapott választ:

a Fővárosi Törvényszék minősített adatokra hivatkozva nem válaszolt arra a kérdésre, hogy nemzetbiztonsági feladatok szerinti bontásban hány megfigyelésre került sor, magyarul hány engedélyt adtak ki pl. terrorizmus és szervezett bűnözés felderítése érdekében, a törvényes rend megdöntése vagy az ország gazdasági biztonságának veszélyeztetése kapcsán, rémhírterjesztés, vagy közösség elleni uszítás miatt.

A politikus megjegyezte, hogy az adatokból azért látszik, hogy 2020-ban közel kétszer annyi személyt figyeltek meg bírói engedéllyel, mint 2017-ben, és 2016-tól növekvő tendencia figyelhető meg az engedélyek számában. Hozzátette azt is, hogy a Fővárosi Törvényszék bírái minden egyes előterjesztést jóváhagytak, vagyis egy esetben sem tagadták meg a titkos megfigyelésre irányuló kérelmet.