Orbán Viktor Semmelweis-nap alkalmából nagyon röviden, de méltatta az egészségügyi dolgozókat. Közösségi oldalán a kormányfő kiemelte helytállásukat, szolgálatukat, amit meg is megköszönt.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="804" width="640" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A koronavírus-járvány harmadik hullámát közös erővel letörtük
– írta a kormányfő.
Minisztere, Kásler Miklós a Facebook-oldalára feltöltött videóban arról beszélt, hogy az egészségügyi dolgozók az egyetemes magyarság példaképeivé váltak, ők
őrzik a lángot, a világosságot, az emberi életet.
Kérte, a jövőben is Semmelweis Ignác örökségének szellemében folytassák gyógyító, ápoló, életmentő tevékenységüket.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="314" width="560" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Szél Bernadett szintén a közösségi oldalán arról írt, nagyon várja, hogy Orbán Viktor az egészségügy helyzetéről írjon szamizdatot, és azzal plakátolja tele az országot, hogy hány betöltetlen háziorvosi praxis van. A független képviselő megnézte.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő honlapja szerint jelenleg 645 betöltetlen háziorvosi praxis van az országban – ez februárban még 609 volt. Szerinte egy normális országban ilyenkor a kormány emeli a finanszírozást, míg nálunk Kásler Miklós inkább csökkenti az elvárásokat.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A tendencia világos: megfelelő képesítés nélküli munkaerővel akarják kezelni az orvoshiányt, nem forrásbevonással.
Szél Bernadett szerint ez a helyzet az oktatásban, a szociális területen is, ami tarthatatlan.
Ne az az elvárásokat szállítsa egyre lejjebb és lejjebb a propagandakormány, hanem becsülje meg az egészségügyben, oktatásban, szociális ellátásban dolgozók munkáját!
Semmelweis-nap alkalmából üzent Dobrev Klára is. A DK miniszterelnök-jelöltje közölte: a 2022-es választás után az egészségügyi dolgozóknak visszaadják azt a megbecsülést, amit Orbán Viktorék elvettek tőlük.
Visszavonják a katonai jellegű státusztörvényt, ami hátrányos helyzetbe hozza az egészségügyi dolgozókat, támogatják legalább plusz 3 ezer új orvos, 9 ezer ápoló és 500 háziorvos munkába állítását.
Dobrev Klára jelezte, olyan európai színvonalú egészségügyet akar, ahol
méltó körülmények között gyógyíthatnak az egészségügyi dolgozók és méltó körülmények közt gyógyulhatnak a betegek.
A Népszava közben arról írt, hogy éppen Semmelweis-nap előtt kapták meg az egészségügyi szakdolgozók azt a levelet, amelyben a minisztérium elutasította kérésüket, hogy hozzák előre a jövő januártól beígért, 21 százalékos béremelésüket július elsejére.
Szakszervezetek: A szó nem elég!
A Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ), a Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ) és a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége (MOMSZ) közös közleményben jelezte, hogy a magyar egészségügy emberemlékezet óta nem volt olyan kihívásoknak kitéve, mint idén. Az ünnepen köszönet jár azoknak,
akik saját egészségüket, sokszor családjukat is kitéve a súlyos fertőzésnek, mindennap megküzdöttek a járvánnyal és maguk is súlyos traumákon estek át a betegek elvesztése miatt. (…) Elviselték, hogy gyakran egyik napról a másikra kirendelték őket néha hónapokra más intézménybe, településre, hogy mentsék, akiket lehet.
A szakszervezetek szerint a fokozott terheléssel nem volt arányos az elismerés. Az évtizedek óta felhalmozódott bérlemaradás felzárkóztatása csak a dolgozók mintegy 15%-át kitevő orvosi, gyógyszerészi, pszichológusi stb. munkakörökben kezdődött meg.
A munka intenzitásában jellemző differenciákat az orvosi bértábla nem fejezi ki, garantálható egyes területeken a súlyos, tartós munkaerőhiány. Rendezetlen az ügyeleti túlmunka díjazása. Mint írták, senkitől sem várható el, hogy éjszaka, hétvégén, szeretteitől távol az alapbérénél is alacsonyabb díjazásért végezzen munkát.
Mivel a kapacitások nem nőttek, továbbra is óriási a terhelés a munkavállalókon. Az ápolók, mentődolgozók, asszisztensek, a diagnosztizálásban vagy a műszaki területen dolgozók jelentős része csak emberfeletti többletmunkával éri el az átlagos magyar keresetet.
Sok munkáltató a hatályos jogszabályokat sem tartja be a dolgozók bérének, pótlékainak megállapításánál. A hosszú ideje a szakmában dolgozók most szembesültek azzal, hogy számos juttatás lecsökkent (felmentési idő), a mai szabályok szerint úgy tűnik, sokan búcsút mondhatnak a korábban az ágazathoz való évtizedes hűséget elismerő jubileumi jutalomnak is
Nem voltak elegendők a járvány megpróbáltatásai, az egészségügyi és az egészségügyben dolgozókra nagy terhet raktak a szolgálati jogviszony ma is ellentmondásos, következetlen szabályai, az elmaradt ellátások bepótlásának terhe. Az elismerés eddigi formái a többség számára jelképesnek tekinthetők, nem elegendőek, nem biztosítanak megfelelő megélhetést, elviselhető mértékű munkaidő alatt.
Így nem tarhatjuk meg az egészségügyi dolgozókat. Sürgős, valós mértékű béremelésre van szükség mindenkinek a munkájával, felelősségével, tudásával és a végzett munka intenzitásával arányosan annak érdekében, hogy nappal és éjjel, hétköznap és ünnepnap legyen, aki gyógyít, ápol, diagnosztizál és ment, fenntarja az épületeket, biztosítja az oxigént, ha kell a hűtést és fűtést, és takarít vagy ételt ad a betegeknek.
A dolgozóknak hiába nagy a hivatástudatuk, nem rabszolgák. Nem dolgozhatnak heti 72 órát tartósan, nem lehet tárgyként kezelni őket. Tisztességes bánásmódot, méltó elismerést, biztonságos jövőképet akarnak. A szó nem elég!