Semjén Zsolt tegnap benyújtott salátatörvény lényegében megtiltaná a nemváltást is, amely a transzneműek számára jelentene súlyos korlátozást.
A lényeg az, hogy Semjén elképzelése az anyakönyvi eljárásról szóló törvényt módosítaná, hogy a születési anyakönyvbe bekerülne a születési nem, „az elsődleges nemi jelleg, illetve kromoszóma alapján meghatározott biológiai nem” alapján. Ez az adat pedig a javaslat alapján nem lenne megváltoztatható.
A Háttér Társaság reagálásából egyébként az derül ki, hogy a nemváltás elismertetésére lényegében két éve nincs lehetőség.
Közleményükben azt írják:
- Magyarországon közel két évtizedig problémamentesen működött a transznemű emberek nemének jogi elismerése.
- 2018 májusában azonban az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) arra hivatkozva, hogy részvételére az eljárásban nincs szükség, beszüntette a beérkezett szakvélemények elbírálását.
- A bíróság ítéletének végrehajtását megelőzendő, 2020. március 31-én, a Transznemű Láthatóság Világnapján késő este Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes benyújtott egy 27 oldalas salátatörvény-javaslatot, amelynek 33. §-a úgy rendelkezik, hogy a nem az anyakönyvekben és így a személyazonosító okmányokban ne legyen megváltoztatható.
- A javaslat a nemzetközi emberi jogi alapelvek mellett a többségében Fidesz által kinevezett bírákból álló Alkotmánybíróság korábbi álláspontjának is ellentmond, amely 2018-ban egyhangú döntésében állapította meg, hogy a transznemű emberek számára a nem- és névváltoztatás alapvető emberi jog.
- A transzneműek számára a nem jogi elismerésének lehetőségét az Európai Unió 28 tagállamából 25 biztosítja, és az Európai Unión kívül olyan országok is, mint Oroszország, Törökország, Üzbegisztán vagy Kazahsztán.
- A Medián 2019 szeptemberében végzett reprezentatív felmérése szerint a magyarok elsöprő többsége nem ért egyet a kormány által javasolt törvénymódosítással: mindössze 17 százaléka vélekedett úgy, hogy a transz emberek semmilyen körülmények között se változtathassák meg nemüket és nevüket az irataikban; 70 százalék azonban biztosítaná ennek lehetőségét; 13 százaléknak nem volt kialakult véleménye a kérdésről.
A javaslat minden magyar transz embertől elveszi annak a lehetőségét, hogy az életében valaha is félelem nélkül használhassa iratait
– kommentálta a törvényjavaslatot dr. Szabó A. Zsófia, a transznemű emberek segítésére létrejött Prizma Közösség tagja.
Kiemelt kép: Az LMBTQ-közösség (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és queer emberek) fesztiválja, a 23. Budapest Pride felvonulásának résztvevői az Országház előtti Kossuth Lajos téren 2018. július 7-én. MTI Fotó: Mónus Márton