Az LMP egyetlen megyei listát sem tudott állítani

Még a Munkáspárt szervezete is erősebbnek bizonyult.

Az önkormányzati választásokon választják újra a megyei közgyűléseket is. Ide listákról juthatnak be a képviselők, listákat pedig pártok, pártszövetségek állíthatnak össze, ha összegyűjtik a megfelelő számú aláírást. A listaállításhoz a megye lakosságának 0,5 százalékának megfelelő, de legalább 2000 ajánlást kell gyűjteni.

Az aláírásokat a megyei városokon kívül kell megszerezni, ugyanis a listákra csak a megyei városokon kívül élők szavazthatnak. Mivel nem túl magas a léc a listaállításhoz, ezért egy dolog nagyon jól látszik abból, hogy melyik párt hogyan szerepel ebben a versenyben: az, hogy a kisebb városokban, településeken mennyire vannak szervezeteik, aktivistáik, akik képesek megtalálni a szimpatizánsokat.

Mivel a pártok előszeretettel szépítik, hogy mennyire vannak jelen nagyobb városokon kívül, ezért jó megnézni a megyei listaállítás térképét, mert ez tényszerűen mutatja meg a pártok vidéki szervezettségének és népszerűségének területi eloszlását.

Az elmélet után a tények:

Az LMP-nek viszont egyetlen megyei listája sincs.

Megkérdeztük a párt sajtóosztályát, hogy miért alakult ez így, a következőt válaszolták:

A Fidesz teljesen kiürítette a megyei önkormányzatokat, így fájó ütést ott nem lehet bevinni a NER-nek, ennek csupán az ellenzéken belüli politikai verseny szempontjából van jelentősége. Mi úgy döntöttünk, hogy ezen a választáson nem arra koncentráljuk az erőforrásainkat, hogy a többi ellenzéki párttal versenyezzünk, hanem hogy minél több várost foglaljunk vissza.

Az LMP 0 százalékos teljesítménye azért is érdekes, mert például a Munkáspárt is össze tudott hozni két megyei listát, vagy például a Somogyért Somogyban, vagy a Mi Püspökladányért Hajdú-Biharban.

A megyei közgyűléseket egyébiránt szokás lebecsülni, mert kevés ügyben döntenek ezeken a  fórumokon, pedig területfejlesztési, vidékfejlesztési, és területrendezési dolgokba is van szavuk.

Kiemelt kép: Farkas Norbert / 24.hu