MTVA-ügy: Polt Péterék is elhajtották az ellenzéki képviselőket

Mint korábban megírtuk, az ügyészség úgy határozott, hogy jogszerűen dobták ki az MTVA épületéből az ellenzéki képviselőket, amikor azt akarták elérni, hogy a tüntetők petícióját beolvassák. Az országgyűlési képviselők panasszal éltek a hivatalos személy elleni erőszak bűntette és más bűncselekmények miatt tett feljelentések elutasítása miatt. A legfőbb ügyészség alaptalannak találta a képviselők panaszát, ezért elutasította.

Mint ismert a Központi Nyomozó Főügyészség az országgyűlési képviselők sérelmére hivatalos személy elleni erőszak bűntette és más bűncselekmény miatt tett feljelentéseket elutasította.

Az elutasító határozat ellen a feljelentő országgyűlési képviselők panasszal éltek, és kérték a büntetőeljárás lefolytatását. A panaszosok vitatták a határozat megállapításait. Sérelmezték, hogy a határozat nem tartalmazta, milyen magatartást tanúsítottak, a mentőket mikor értesítették és azok mikor érkeztek az épület elé. A panaszosok kétségbe vonták a határozat azon jogi megállapításait is, mely szerint az MTVA közérdekű üzem.

A Legfőbb Ügyészség a panaszokban foglaltakat alaptalannak találta, és azokat elutasította. A panasz alapján felmerült annak a kérdése, hogy az országgyűlési képviselők az MTVA székháznál hivatalos személyként jártak-e el.

A Legfőbb Ügyészség szerint hivatalos személy elleni erőszakot csak a jogszerűen eljáró hivatalos személlyel szemben lehet elkövetni. Az országgyűlési képviselő – a rá vonatkozó jogszabály szerint – jogszerűen jár el, amikor a közintézménybe belép, ott felvilágosítást kér. Ha ilyen helyzetben – tehát jogszerű eljárása során – vele szemben erőszakkal, fenyegetéssel lépnek fel, akadályozzák vagy bántalmazzák, sérelmére elkövetik a hivatalos személy elleni erőszakot.

A Legfőbb Ügyészség szerint az  MTVA székházban december 16-17-én bent tartózkodó országgyűlési képviselők – a jogszerű belépésen és felvilágosítás kérésen túl, erre vonatkozó jogszabályi felhatalmazás nélkül – a köztévé műsorában a saját és a velük a helyszínre együtt érkező tüntetők politikai követeléseit akarták beolvasni vagy beolvastatni. És ennek érdekében jogalap nélkül akartak bejutni a szerkesztőségekbe, a stúdiókba és az azokhoz tartozó vezérlőkbe.

Polt Péterék szerint a képviselők szándéka nem a felvilágosítás kérésre irányult, ezért nem jogszerűen jártak el. Álláspontjuk szerint az akciójuk politikai jellegű volt, így őket a fokozott büntetőjogi védelem nem illette meg.

Közleményükben azt írják, hogy az országgyűlési képviselők a biztonsági őrség tájékoztatása, figyelmeztetése és egyértelmű tiltása ellenére megpróbáltak bejutni az MTVA székház szerkesztőségeibe, az élő adást készítő stúdióba, a vezérlőkbe, amellyel az élő adást zavarták volna, a közérdekű üzem rendeltetésszerű működését akadályozták, illetve veszélyeztették volna.

A Legfőbb Ügyészség szerint a Fegyveres Biztonsági Őrség a rájuk vonatkozó jogszabály alapján törvényesen és megalapozottan lépett fel, az arányosság követelményét betartották, a képviselőkkel szemben alkalmazott testi erővel történő kényszerítés jogszerű és biztonsági szempontból szükségszerű volt. Minderre ugyanis akkor került sor, amikor a képviselők lezárt, védett területre kívántak bemenni. A jogszerűen alkalmazott testi kényszernek pedig a képviselők ellenszegültek.

Polték szerint nem tekinthető jogtalannak az sem, hogy a helyszínen tartózkodó rendőrök az MTVA székházába nem mentek be.
A Legfőbb Ügyészség szerint az országgyűlési képviselők jogszerűtlenül, képviselői jogosultságukkal visszaélve jártak el. Ebből következően a fegyveres biztonsági őrség jogszerűen intézkedett velük szemben. Azaz a rendőri intézkedésre alapot adó, országgyűlési képviselők sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja nem merült fel. Magyarul az intézkedés elmaradásakor a helyszínen szolgálatot teljesítő rendőrök sem hivatali visszaélést sem pedig bűnpártolást nem követtek el.

További kérdésként merült fel a panasz kapcsán, hogy az MTVA székházában a közérdekű üzem működése megzavarásának bűntette elkövethető-e.
A Büntető Törvénykönyv szerint közérdekű üzemnek tekinthető az elektronikus hírközlő hálózat. Ennek része a hálózati infrastruktúra és a működéséhez szükséges energiaellátást biztosító berendezések, a kapcsolástechnika, továbbá az átviteltechnika. Mindezek működésének jelentős megzavarása bűncselekmény.

Az MTVA székház, illetve annak éppen azon részei, amelyekbe a képviselők be akartak jutni – így a stúdiók, szerkesztőségek, vágószobák – egyértelműen az elektronikus hírközlő hálózat részét képezik, hiszen az elektronikus hírközlés területén használt infrastruktúra részei, így közérdekű üzemnek minősülnek.

A panaszokban írtakkal ellentétben, a feljelentést elutasító határozat részletesen tartalmazza, hogy az MTVA épületében tartózkodó képviselők közül ki lépett fel támadólag a biztonsági őrség tagjaival szemben, és mindennek során pontosan milyen magatartást tanúsított. A határozat nem kelti azt a látszatot, hogy minden, az MTVA épületében tartozódó személy támadólag lépett volna fel.

Az egyik panasszal szemben, a mentők értesítésének időpontja az ügy megítélése kapcsán nem bír jelentőséggel. Megérkezésük és az egyik képviselőhöz történő kísérésük között eltelt rövid időt a határozat tartalmazza. Ennek kapcsán segítségnyújtás elmulasztása, illetve kényszerítés bűncselekménye nem merült fel.

A képviselő állításával szemben, a bűnpártolás gyanúja sem merült fel, ugyanis az MTVA valamennyi, így az adott képviselővel szembeni intézkedésről készült felvételt is átadta.

A Legfőbb Ügyészség megállapította, hogy a feljelentést elbíráló Központi Nyomozó Főügyészség jogi álláspontja megalapozott volt, és önmagában az a tény, hogy a panaszos nem ért egyet a határozat ténymegállapításaival, a határozatban írtakat nem teszi megalapozatlanná.

A Legfőbb Ügyészség mindezek miatt a panaszokat elutasította.

Egyben a határozatában tájékoztatta az érintetteket a hivatalos személy elleni erőszak bűntette és a segítségnyújtás elmulasztásának vétsége vonatkozásában a pótmagánvádlóként történő fellépés lehetőségéről.