Kudarc a kormány eddigi szakképzési politikája, a középfokú oktatásban a szakközépiskolák és szakgimnáziumok népszerűsége rohamosan csökken.
Ha nem történik beavatkozás, akkor 3 év múlva 53 százalék fölött lesz a gimnázium, 33 százalék körül a szakgimnázium és 13 százalék alatt a szakközépiskola beiskolázási aránya
– olvasható az innovációs minisztérium számára készült Szakképzés 4.0 című kiadványban, mely a Népszava birtokába került. A dokumentum szerint a kudarc egyik oka, hogy sok tanárnak és szülőnek az a siker, ha a gyerek gimnáziumba megy, de szakértők problémának látják a magas a gimnáziumi keretszámot is, magyarán a rosszabb tanulókat is gimnáziumba veszik fel.
A 10 éves időszakra kidolgozott „21. századi szakképző iskola” fejlesztési program, melynek költségigénye 50 milliárd forint évente a következő intézkedéseket tenné, hogy jobban működjön a szakképzés:
- Tizenhét évre emelnék a tankötelezettség korhatárát
- Orientációs évfolyamokat indítanának azok számára, akik az általános iskolából kompetenciahiányokkal, bizonytalan szakmaválasztással lépnének be a szakképzésbe.
- Azoknak, akik nem tudták elvégezni az általános iskolát, műhelyiskolákat indítanának.
- Szakképzési roma szakkollégiumokat is létrehoznának.
- Megújítanák az ösztöndíjrendszert
- A szakgimnáziumokat technikummá neveznék át, a technikusi képzés 5 éves lesz.
- Csökkentenék a terheket: a 12. év végén a 4 kötelező közismereti tárgyból tesznek érettségit a diákok, nem kell 5. választható tantárgyból levizsgázniuk.
- A 13. év végén tett szakmai vizsga lesz egyben az ötödik érettségi tárgy.
- Pedagógusoknak speciális életpályamodell
Az új szakképzési stratégia tervezetével kapcsolatban közleményt adott ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium:
A sajtóban megjelent hírekkel ellentétben az új szakképzési stratégia kormány elé kerülő változata nem tartalmazza a tankötelezettség 17 éves korra emelését. A tervezett szabályozás középpontjában nem az életkor van, hanem az a cél, hogy minden fiatal szakmai képzettséggel lépjen ki az iskolarendszerből. A gazdasági növekedéshez kapcsolódóan új munkaerő-piaci helyzet alakult ki, hiány van a jól képzett szakemberekből. Erre a kihívásra egy rendszerszintű átalakítás tud választ adni, ezért készül az új szakképzési stratégia.
(kiemelt kép: mti)