Direkt36: Gond lehet az orvosi implantátumokkal

Egy nemzetközi nyomozás kiderítette, hogy Magyarországon is több eszköz panaszokat okozott.

Betegek millióit veszélyeztetik világszerte olyan orvosi implantátumok és egyéb hasonló eszközök, amelyek megfelelő hatósági szabályozás nélkül kerülnek piacra – írja a Direkt36, amely egy nemzetközi tényfeltáró újságírói projektben vett részt.

Az International Consortium of Investigative Journalists (ICIJ) nevű, újságírókat tömörítő hálózat kutatása szerint az egészségügyi hatóságok gyakran még a komplex orvostechnikai eszközöket is engedékenyebb eljárások során engedik a piacra, mint amilyeneknek az egyszerűbb gyógyszereket alávetik.

A hibásnak bizonyuló eszközök ráadásul sokszor a piacon maradnak, további károsodásokat okozva a betegeknek, ezen felül előfordul, hogy a gyártók egy-egy problémás eszközt bizonyos országokból visszavonnak, de máshol tovább forgalmazzák. Gondok vannak a hibás eszközök nyomon követésével is: a gyártók és a kórházak nem minden incidenst jelentenek be, sokszor pedig az is problémát okoz, hogy elérjék a betegeket, akikbe a rosszul működő implantátumok beletették.

Az ICIJ elemzése szerint az elmúlt tíz évben mintegy 1,7 millió sérülés és közel 83 ezer haláleset volt köthető hibásan működő orvostechnikai eszközökhöz.

A Direkt36 a nyomozás dokumentumai alapján azt állítja, hogy Magyarországon az inzulinpumpa használóknak több mint a felét érintette egy olyan tavalyi intézkedés, amelynek keretében egy gyártó, a Medtronic világszerte visszahívta egyik termékcsaládját. A kockázatos eszköz miatt Finnországban egy kisfiú eszméletét vesztette, és csak kórházban tudták stabilizálni az állapotát. A gyártó közölte, hogy szélsőséges esetben akár halálesetet is okozhat a hibás eszköz, de tudomásuk szerint ilyen nem történt.

A Magyarországon az inzulinpumpákkal foglalkozó egyik vezető orvos az oknyomozó portálnak azt mondta, nem tud arról, hogy bárkinek súlyos károsodást okozott volna a kockázatos pumpaszerelék.

Más termékek – például esetlegesen szennyezett térd- és csípőprotézisek – visszahívásai is érintettek magyar betegeket. Sok jelentés foglalkozik mellimplantátumokkal kapcsolatos problémákkal is, és köztük feltűnik egy olyan termék, amellyel a dokumentumok szerint Magyarországon különösen sok gond volt.

Egy 2017 augusztusában született jelentés szerint egy budapesti kórházban távolítottak el egy nő melléből egy Nagor gyártmányú, GFX típusú implantátumot, miután a páciensnél komplikációk merültek fel. A gyártó cég által leadott jelentés szerint úgynevezett kapszuláris kontraktúra következett be, ami egyike a mellimplantátumok beültetése után időnként jelentkező, akár komoly fájdalmakkal is járó szövődményeknek. Ez akkor alakul ki, ha a szervezet túl erősen reagál az idegen anyag beültetésére, és az átlagosnál vastagabb burkot képez az implantátum köré. Ha ez a burok túl vastag, akkor az összenyomhatja az implantátumot, és ezért akár annak eltávolítására is szükség lehet.

Bár a jelentésből nem világos, hogy pontosan mi történt a 2017 augusztusában rögzített esetben, de úgy kategorizálták, mint ami „komoly közegészségügyi fenyegetést” jelentett, és „halálesettel vagy az egészségügyi állapot váratlan és súlyos romlásával” járt. A jelentésből kiderül emellett még, hogy 2012 óta világszerte 140 olyan incidens volt, amikor ugyanilyen típusú implantátumnál merült fel hasonló szövődmény, és ennek közel egyharmada – 43 eset – Magyarországon történt.

A nagy-britanniai alapítású Nagort megkereste a Direkt36 a konkrét esettel és a magyarországi incidensekkel kapcsolatban, de kérdéseikre nem kaptak választ.

Kiemelt képünk illusztráció, MTI/Kelemen Zoltán Gergely