Drágább lehet a csipsz, az üdítő és az alkohol

A szakmai szervezetek szerint az adóváltozás ronthatja a versenyképességet.
Kapcsolódó cikkek

Az adótörvények kedden, a parlament elé benyújtott módosító javaslataiban a népegészségügyi termékadóval (neta) érintett termékek esetében is változást javasol a kormány, ezek szerint a neta a jövőben kiterjedne a gyümölcspárlatokra és a gyógynövényes alkoholos italokra is. Ezen felül,

amennyiben megszavazzák a módosítást, minden adóköteles termék esetében 20 százalékkal több adót kell fizetni.

Az adó mértéke termékcsoportokra lebontva a következőképpen nézne ki:

Alkoholos ital esetében, ha annak alkoholtartalma:

A törvényben az is szerepel, hogy a hatályos adócsökkentési lehetőséggel való esetleges visszaélések megakadályozása céljából megszűnik az egészségmegőrző program költségének adóból való levonásának lehetősége is, vagyis a gyártók ezzel nem tudnak kibújni majd a fizetés alól.

A szakmai szervezetek rosszul fogadták a változásokat. Szerintük

a neta tervezett emelése tovább csökkenti a magyar élelmiszeriparban az innovációra rendelkezésre álló forrásokat, ezáltal negatívan befolyásolja az élelmiszeripar versenyképességét, ráadásul veszélyezteti az ország beruházásvonzó képességét.

Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ), a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség, az Édességgyártók Szövetsége, a Hazai Snackgyártók Érdekegyeztető Fóruma közös közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy a neta emelése rendkívül kártékony hatásokkal járna, amelyek messze felülmúlják az intézkedés vélt népegészségügyi előnyeit.

Ráadásul a neta fogyasztási típusú adó, vagyis az emelését a fogyasztóknak kell majd megfizetni. 

A helyzet megoldása érdekében a szövetségek azt kérik, hogy a törvény módosítása előtt a kormány egyeztessen a szakmai kamarával és az érdekképviseletekkel.

Felidézték, a neta 2011-es bevezetése óta lefolytatott hivatalos Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP) és az egészségügyi statisztikák bizonyították, hogy népegészségügyi szempontból az adó pozitív hatása nem kimutatható. A 2014-es OTÁP vizsgálat azt is bemutatta, hogy

nem az adó hatálya alá tartozó termékcsoportok játszanak döntő szerepet a lakosság só-, és cukor bevitelében. Emellett az adó az alacsonyabb jövedelmű társadalmi rétegeket hatványozottan sújtja.

Szerintük nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy a nemrégiben jelentős kormányzati segítséggel beruházásokat végrehajtó magyarországi cukorelőállítókat rendkívül hátrányosan érintené a cukor iránti gyártói kereslet csökkenése.

Kiemelt kép: Europress/Jean Paul Chassenet/Mood4Food/foodcollection