Több százezer tonna mérgező anyag van Óbudán, az állam mégis ezen spórol

Egyszerűen kevés pénzt szán rá az állam, ennyiből nem lehet megoldani. Ez egy több mint 10 milliárdos projekt. Ezen nem lehet spórolni

– nyilatkozta a 24.hu-nak Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője az Óbudai Gázgyár területének kármentesítéséről. A gázgyár több mint hét évtizedes működése alatt a gáz tisztításának melléktermékeként

csaknem 200 ezer tonna cianiddal, arzénnal és egyéb fokozottan veszélyes vegyületekkel szennyezett gázmasszát helyeztek el a területen, amelyek egy része mérgező és rákkeltő.

A területet a rendszerváltás után, 1995-ben a Főgáz vásárolta meg, vállalva a kármentesítést. Ez azóta is várat magára, a lerakott veszélyes hulladék pedig azóta szennyezi a talajvizet és a talajt, ráadásul alacsony vízállás esetén a Dunába ömlik, sárga, jellegzetes szagú folyadék formájában. A szakvélemények szerint az elkészült kármentesítési tervnek megfelelően a szennyező források megszüntetésére, valamint teljes talajcserére van szükség.

A Greenpeace helyzetértékeléséből kiderül, a helyzet olyan súlyos, hogy a gázmassza már a Budapest számára létfontosságú ivóvízbázisokat is veszélyezteti.

Egyetlen pályázó volt

Tavaly év végén úgy tűnt, végre valami érdemi lépés történik a gázgyár ügyében, miután pályázatot írtak ki a terület rekultivációjára, vagyis újraművelésére. A közbeszerzési eljárás viszont eredménytelenül zárult. Forrásaink szerint egyszerűen azért, mert alulbecsülték a rekultiváció összegét.

A várható összköltség egyesek szerint akár 20-25 milliárd forint is lehet, ennek ellenére a Főgáz Zrt. csak maximum 10 milliárd forintot biztosított volna a munkálatok elvégzéséhez. 

Erről a Fővárosi Közgyűlés még 2015 márciusban határozott, azzal, hogy 2 éven belül végre kell(ett volna) hajtani a terület kármentesítését.

A Népszabadság 2015-ös cikke szerint egyébként korábban 36 milliárdra becsülték a terület újjáélesztését.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) szerint azért volt érvénytelen a pályázat, mert mindössze egy érvényes, árazott ajánlat érkezett, így valós piaci verseny nem alakult ki.

A Főgáz menedzsmentje és könyvvizsgálója az előzetes műszaki felmérések alapján megvizsgáltatta az árazott ajánlatot, és megállapította, hogy az nem tekinthető piaci ajánlatnak

– írták kérdésünkre.

Információink szerint

több mint egy tucat pályázó volt, de amikor megtudták, hogy milyen összeget határoztak meg a terület rekultivációjára, akkor egy kivételével mindenki visszalépett.

Az egyetlen, munkára leadott érvényes ajánlatot a GEOHIDROTERV Kft. adta be.

A Nemzeti Közművek Zrt. (NKM) – ide tartozik a 2014-ben teljes egészében állami tulajdonba került Főgáz is – a 24.hu-nak azt válaszolta, az eljárást megindító felhívás nem tartalmazott összeget. Az eljárás során minden ajánlattevő pontos tájékoztatást kapott arról, hogy a Főgáz milyen kerettel rendelkezik a kármentesítésre, ami a tervezői és szakértői vélemények alapján állt össze.

Az NKM-től megpróbáltuk megtudni, pontosan mi is volt ez az összeg, de válaszukban már csak annyit írtak:

Az ajánlattevők megkaptak minden szükséges információt, amelyre szükségük volt.

A fővárosi önkormányzat kérdésünkre azt írta, azért nyilvánították eredménytelenné a pályázatot, mert a legkedvezőbb ajánlat meghaladta a számára rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét. Ezt követően a Főgáz intézkedett a kármentesítés aktualizált költségbecslésének elkészíttetése érdekében.

Érzékelhető előrelépés még mindig nincs, miközben a terület tovább szennyezi a környezetet.

Az NFM szerint a csúszás oka az, hogy régészeti okok miatt be kellett vonni a Budapesti Történeti Múzeumot, amely 2017 nyarára végezte el az előzetes feltárásokat. Ennek alapján idén elkészülhet a szükséges anyag a Főgáz igazgatósága számára. Az NKM ehhez még annyit tett hozzá, hogy a műszaki, környezetvédelmi és régészeti szakértői anyagokat figyelembe véve jelenleg folyamatban van egy újabb pályázat előkészítése a mérnökellenőr kiválasztása céljából, amely várhatóan nyilvánosan, nemzetközi szereplőket is bevonva zajlik majd le.

Megkérdeztük az NKM-et arról is, várhatóan mikor írják ki az új pályázatot, azt válaszolták, hogy erről még nem született döntés.

Többen azt is nehezményezik, hogy az óbudaiak nem kapnak megfelelő tájékoztatást az ügyben. Pedig állítólag az elszállítandó talajmennyiséget zárt rendszerben, a Szentenderi úton keresztül, egy frekventált lakókörnyezetben kéne elvinni. Az NKM azt írta, az érintett önkormányzatokkal a Főgáz folytatott nyilvános és nem nyilvános egyeztetéseket is az aktuális történésekről. Szerintük a lakosság tájékoztatása akkor kezdődhet meg, amikor a közbeszerzési eljárás sikeresen zárult. A szállítási útvonalat pedig a környezetvédelmi hatóság engedélye alapján fogják meghatározni.

Mikor lesz vége?

Valószínűleg évek múlva. Az állami közműcég tájékoztatása szerint a környezetvédelmi hatóság által elfogadott beavatkozási terv 24 hónap talajtisztítással és 39 hónap talajvíztisztítással kalkulált. Ez a két tevékenység – a jelenlegi információk alapján – végezhető párhuzamosan, és indulhat azonos időpontban. Ezt követi négy év monitoring időszak.

Ez legalább 7 év, ami azért érdekes, mert már tudható, hogy mi épül a Gázgyár helyére. 

Korábban a 19. század végén épített Millenáris Velodrom felújítását tervezték, ám tavaly a budapesti olimpiai pályázathoz kapcsolódóan a Fővárosi Közgyűlés mégis inkább úgy döntött, a pályakerékpár-pálya az Óbudai Gázgyár helyén épül meg. A győztes pályatervet – amelyet az idén júniusban hirdettek ki – az ausztrál származású, de családjával már évek óta Magyarországon élő és alkotó Anthony Gall és a Gall és Társai Építésziroda Kft. készítette.

Őt is kerestük a gázgyári rekultivációval kapcsolatban, lapunk megkeresésére csak annyit mondott, követi az eseményeket, és drukkol, hogy minél hamarabb megállapodás szülessen és megkezdjék a terület megtisztítását.

Kerékpáros körökből viszont úgy értesültünk, a Velodrom megálmodói abban bíztak, hogy 2020-2021 körül már versenyeket lehet rendezni a kerékpárpályán, de ennek kicsi az esélye. Hallottunk olyan véleményeket is, hogy amennyiben nem gyorsul fel a folyamat, elképzelhető, hogy a kivitelező egy új helyszín után néz.

A velodromra a Kiemelt Kormányzati Támogatások Központja (KKBK) írt ki pályázatot, őket is megkérdeztük, szerintük mi a késlekedés oka. Munkatársuk lapunknak annyit írt,

A beruházást irányító kormánybiztos munkaszervezete, a KKBK a hiánypótló budapesti velodrom tervezőjének kiválasztására írt ki tervpályázatot idén márciusban. A tervpályázat sikeresen lezárult, a tervezői szerződés megkötése az előzetes ütemezésnek megfelelően folyamatban van. A rekultivációval kapcsolatban a kormánybiztos munkaszervezete nem illetékes.