Az Orbán-kormány új keleti barátokat hoz a magyar egyetemekre

Miközben a CEU-t elmarják, dinamikusan nőnek az Orbán-kormány baráti országainak adományozott egyetemi ösztöndíjak keretszámai.
Kapcsolódó cikkek

Miközben a magyar kormány elszánt küzdelembe kezdett azért, hogy ellehetetlenítse az évente több száz pénzes külföldi fiatalt Budapestre vonzó CEU-t, egyre nagyobb összeget költ arra, hogy fizesse a diplomácia új irányai szerint fontos partnerországokból idehívott hallgatók magyarországi tanulmányi és megélhetési költségeit.

Legutóbb Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vitt ajándékba külföldre magyar egyetemi helyeket.

Semjén április elején járt Iránban, hogy aláírja azt az egyezményt, amellyel Magyarország belép az iráni atomprogramba. Magyarország a helyi sajtó szerint 85 millió eurós – 26 milliárd forintos – hitelszerződést ajánlott fel egy közös atomerőmű-projekt finanszírozására, amivel nemzetközi viszonylatban nagyon kényesnek számító terepre vitte a magyar bankok pénzét. De hogy ne csupán a nukleáris üzlet legyen terítéken, a miniszterelnök-helyettes 100 magyar egyetemi helyet is felajánlott Teheránnak.

A magyar diplomácia az elmúlt időszakban a két és félszeresére emelte a Pakisztánnak adományozott felsőoktatási keretet is.

Vagyis miközben a magyar állam folyamatos migránsozás közepette küldi vissza a térségből, így Pakisztánból érkező menekülteket, az olajbiznisz miatt előzékenyen fogadja a tehetős rétegek gyermekeit.

A megújított Stipendium Hungaricum ösztöndíjra vonatkozó megállapodás alapján a korábbi 80 helyett a 2017-18-as tanévben 200 ösztöndíjas pakisztáni diák kezdheti meg tanulmányait a magyar egyetemeken.

Az Orbán-kormány számos államközi megállapodást örökölt a korábbi kormányoktól, de a keleti nyitás és a volt szovjet tagköztársaságokkal szorosra fűzött kapcsolat miatt az utóbbi időben jelentősen átírta a kvótákat.

Jordánia > Kína

Jó példa erre Azerbajdzsán. Orbán Viktor és felesége, Lévai Anikó az európai vezetők közül egyedülálló módon személyes jó viszonyt ápol Ilham Aliyev elnökkel és a nemrég alelnöknek kinevezett feleségével. A magyar politika 200 azeri diáknak ad lehetőséget, hogy a magyar felsőoktatással ismerkedhessen – személyesen.

Az idén bővítették egy másik posztszovjet köztársaság, Kazahsztán kvótáját is. Korábban 45 kazah diák pályázhatott magyar egyetemekre évente, 2017-től már onnan is 200-an jöhetnek.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatása szerint Oroszországnak is 200 Stipendium Hungaricum ösztöndíjas helyet ajánlunk, és az adatok szerint jelentősen nő az érdeklődés a lehetőség iránt. A 2016-17-es tanévre 139-en adtak be jelentkezést, majd 103 nyertek felvételt, ám végül csak 71 orosz hallgató iratkozott be magyar felsőoktatási intézmények valamelyikébe, azaz felvettek közül nem mindenki kezdte meg a tanulmányait. A 2017-18-as tanévre viszont a keretszámhoz viszonyítva már túljelentkezés volt. A 230 jelentkező között a felvételi eljárás még folyamatban van.

A nemzetközi megállapodások alapján egyébként hagyományosan magas a Jordánia számára biztosított jelentkezési kvóta. Amman 400-as kerete mellett eltörpül Kína 200 vagy Törökország 150 fős kontingense mellett.

Az Emberi Erőforrások Minisztérium nemzetközi ügyekért felelős államtitkársága a 24.hu kérdésére azt közölte, hogy a 2017-es költségvetésben összesen 14 milliárd forint van a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram céljaira, ami a növekvő keretszámok miatt magasabb, mint a korábbi években.

Az államtitkárság szerint a külföldi hallgatók juttatásainak része, hogy a választott képzés képzési költségeit megtéríti a magyar állam. Ezt a pénzt az Emmi közvetlenül az intézményeknek utalja.

A külföldi hallgatók a következő juttatásokra jogosultak a magyar ösztöntdíjjal:

 

(Kiemelt kép: Orbán Viktor miniszterelnök és felesége, Lévai Anikó átadja a Magyar Érdemrend Középkeresztje a csillaggal kitüntetést Ilham Aliyev azeri elnök feleségének, Mehriban Aliyevának. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs)