A Migrációkutató Intézet szeptember 14. és 20. között telefonon kérdezett meg mintegy ezer embert arról, hogyan vélekednek bevándorlók és az európaiak közötti kulturális különbségekről, szerintük mennyire összeegyeztethető az európai és a muszlim életforma, mit gondolnak az illegális bevándorlás és a nők, gyermekek helyzetének összefüggéseiről és mi a véleményük az illegális bevándorlással megjelenő kockázatokról és problémákról.
Az elemzés szerint, a magyarok
- 70 százaléka elsősorban a közbiztonság romlása miatt aggódik;
- 28 százaléka úgy gondolja, hogy az illegális bevándorlásnak terrorkockázata van;
- 26 százaléka a bűnözés általános növekedését emelte ki;
- 14 százaléka véli úgy, hogy a nők elleni erőszakos cselekmények növekedése a legaggasztóbb;
- 13 százaléka a nemzeti kultúra és identitás veszélyeztetését sorolta első helyre;
- 4 százaléka szerint a legkomolyabb kockázat Európa és Magyarország számára a nemzeti kultúra és identitás veszélyeztetése
- 79 százaléka inkább egyetértett azzal az állítással, hogy az illegális bevándorlás veszélyt jelent a nők és gyermekek biztonságára;
- 18 százaléka volt azok aránya, akik inkább nem értettek vele egyet
- 52 százaléka szerint egyáltalán nem összeegyeztethető a muszlim vallás és életforma az európai és magyar életformával;
- 32 százaléka szerint inkább nem egyeztethető össze a két kultúra;
- 9 százaléka gondolja úgy, hogy inkább összeegyeztethető;
- 1 százaléka szerint fér meg a két kultúra egymás mellett teljes mértékben;
- 59 százaléka szerint a muszlim fejkendő vagy teljes testet eltakaró kendő nem természetes, hanem a nők elnyomásának eszköze;
- 36 százaléka szerint természetes, a helyi vallási és kulturális szokásokból következik;
- 53 százaléka inkább egyetért a bevándorló nők számára a fejkendő vagy teljes testet eltakaró kendő viselet tiltásával Európában;
- 39 százaléka inkább nem ért egyet;
- 8 százaléka nem akart vagy nem tudott állást foglalni a kérdésben;
- 80 százaléka inkább nem tartja lehetségesnek az Európába érkezettek integrációját, beilleszkedését a helyi társadalomba és gazdaságba;
- 10 százaléka inkább lehetségesnek tartja;
- 9 százalék nem tudott vagy nem akart dönteni.
MTI