Így dolgoztak a hatvanas évek népművészei

Gyorsan bővülő filmhíradós sorozatunk mai epizódjában a mára már közel eltűnt népművészeti ágakba tekintünk be egy 1964-ben készült rövidfilm segítségével.

Drahos Kálmán, Farkas Kálmán és Sziklay Kornél közös filmjében megismerünk egy hatvan éve csipkeveréssel foglalkozó asszonyt, a Tisza-menti Alpár vesszőfonásban jeleskedő lakóit, de egy karcagi fazekas házában, illetve a fadd-dombori KISZ-tábor kerítésén belül is körülnézünk.

“Közel hatvan éve foglalkozik csipkeveréssel Gecsei Lídia balatonendrédi parasztasszony. Egykor nagyanyjától tanulta, most ő tanítja nyolcéves unokáját a csipkeverés hagyományos művészetére.”

“Az orsókra csavart fonalak változatos hurkolásával készülnek a különféle minták.”

“Hazánkban a csipkeverés immár négyszáz éves múltra tekint vissza, és azóta értékes népművészetté fejlődött.”

“A Tisza-menti Alpár községben a vesszőfonásnak van régi hagyománya.“

“Különböző használati tárgyakat készítenek maguk tervezte minták alapján.”

“Az alpári fonott kosarak, butykosok és ivókészletek a hazai népművészeti boltok mellett külföldre is eljutnak.”

“Évtizedek óta formálja az agyagot Kántor Sándor karcagi fazekas népművész.“

“Így születnek a híres kunsági cseréptálak.”

“Írókázásnak nevezik a minták festését.”

“A hagyományos kunsági formák mellett ilyen mintázott és díszített cserépkorsók is készülnek Kántor Sándor fazekasműhelyében.”

“Fadd-Domboriban, Tolna megye egyik KISZ-táborának sátraiban ezúttal nem üdülőtáborozók laknak. A megye népi faragói tanulják itt a fafaragás művészetét. Mesterük Balási Gyula fafaragóművész. Balási Gyula a modern népi iparművészet egyik jeles képviselője, érdekes karakterű figurái a mindennapi élet egy-egy mozzanatát örökítik meg.”

“Kimagasló munkássága elismeréseként az Alkotmány napján kormányunk a Népművészet mestere címmel tüntette ki.”

És végül az egész film:

 

A British Pathé archívumából szemezgető, magyar vonatkozású felvételeket és filmhíradókat bemutató sorozatunk eddigi epizódjait itt érheti el.