Döntött a bizottság: nem jár több pénz az egyedülálló szülőknek

Ma Magyarországon minden ötödik családban kettő helyett csak egy szülő neveli a gyerekeket.

Náluk a szegénységi arány jellemzően az átlag kétszerese.

Amíg hazánkban 16,6 százalékos a jövedelmi szegénység, addig az egyszülős családokban ugyanez 35 százalékra rúg.

Szél Bernadett az LMP országgyűlési képviselője éppen a fent említett riasztó adatok miatt nyújtott be két törvénymódosító javaslatot a népjóléti bizottsághoz.

Az egyik öt intézkedést tartalmazott

• 18 000 forintra emelték volna az egyszülős családok esetében a jelenleg  13 700 forintos családi pótlékot
• általános és középiskolai étkeztetési kedvezmények tekintetében egy kategóriába sorolták volna a csonka családokat a nagycsaládokkal
• válások esetén nagy hangsúlyt helyeztek volna arra, hogy a gyerektartás a valós jövedelem alapján legyen kiszámolva, együttműködést javasoltak a NAV és a bíróságok között
• a bölcsődei felvételnél előnyt élveztek volna az egyszülős családok gyermekei
• illetve családközpontok létrehozását indítványozták

A második törvénymódosító javaslat a “láthatatlan” munkát helyezte fókuszba.

AZ LMP két fontos dolgot szeretett volna elérni, egyfelől, hogy emeljék meg a sérült gyereket egyedül nevelők ápolási díját 30 százalékkal, illetve, hogy hozzák vissza a nemrég eltörölt méltányossági ápolási díjat.

A bizottság szerda délelőtti ülésén azonban nem szavazta meg egyik javaslatot sem – mondja Szél Bernadett.

A Fidesz-KDNP teljesen elzárkózott attól, hogy alanyi jogon állapítson meg többletjuttatásokat az egyedülálló anyáknak és apáknak. Szerintük ugyanis ez visszaélésekre adna lehetőséget. A bizottsági ülésen elhangzott, hogy a szülők papíron elválnának azért, hogy a gyerekük előnyt élvezzen a bölcsődei férőhelyeknél. Könyörgöm, életszerű feltételezés ez?

A képviselő elmondása szerint a népjóléti bizottság FIDESZ-KDNP-s és jobbikos tagjai annak ellenére dobták sutba a módosító javaslatokat, hogy közben elismerték az egyszülős családok elszegényedésének problémáját. Szerintük ugyanis a jövedelemhatárhoz kötött kedvezmények, mint például a gyermekétkeztetési kedvezmény vagy az ingyenes tankönyv, jobban szolgálják azt az elvet, hogy tényleg csak a rászorulók részesüljenek nagyobb mértékű támogatásokban.

A helyzet az, hogy a családi adókedvezményből fakadó anyagi juttatás is a jómódú családoknál csapódik le, és itt sincs jövedelmi rászorultság meghatározva. Olyan, mintha pont a magas szegénységi kockázatba eső családoknál ügyelnének arra, hogy csak rászorultság alapján ítéljenek többlettámogatást.

Mindez azért is érthetetlen hozzáállás, mert jelenleg Magyarországon négyszer több gyermek él egyszülős családban, mint nagycsaládban, mégis úgy tűnik, mintha róluk nem venne tudomást a kormány – folytatta Szél Bernadett.

A képviselő ugyanakkor pozitívumként említette, hogy a bizottság támogatását fejezte ki az első törvénymódosító javaslat gyerektartásra vonatkozó intézkedésével kapcsolatban. Ám úgy vélik, az LMP-nek az Igazságügyi Minisztériumhoz kellene fordulnia a kérdésben.

Szél Bernadett hozzátette, nem adják fel az egyedülálló szülőkért folytatott küzdelmet. A 2017-es költségvetéshez újabb javaslatokkal állnak majd elő.