Szinte bizonyos, hogy nem kezdi meg a működését a beígért április eleji időpontban a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt., mivel még a társaság működését szabályozó kormányrendelet is csak tervezet formájában létezik – írta meg az mno.hu. Nem készült el az ország négymillió háztartását kiszolgáló holding számlázási rendszere sem, ennek elkészítésére még két hetük lenne, de nem valószínű, hogy erre számítani lehet. Eddig az önkormányzatokkal sem kötött szerződéseket az állami hulladékkezelő, sőt: még a a szemétszállítási szolgáltatást végző cégekkel sem szerződtek. A cikk szerint kérdéses, hogy április eleje után milyen jogviszonyok alapján működik majd az országban a kukaürítési rendszer.
A lap megszólaltatta Schmidt Jenőt, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnökét, aki úgy véli: leghamarabb júliusban várható, hogy az NHKV elkezd ténylegesen működni. De akkor is számos problémával kell szembenézniük az érintetteknek:
- nem tisztázott a bevételek elosztásának rendje
- a rendszer túl bonyolult: négyoldalú jogviszony jönne létre a lakos, az állam nevében eljáró koordináló szervezet, vagyis az „állami szemétholding”, illetve az önkormányzat és a helyi közszolgáltató között (ehhez a lap infografikát is készített, nézze meg itt)
- nem világos, hogy panasz esetén kihez lehet majd fordulni: a központi szemétszállító vállalatnak ma még sehol sincs kirendeltsége, és április elejéig vélhetően nem is lesz
- a lakosság által felhalmozott szemétszállítási díjtartozások kezelésének a kérdése sem tisztázott, holott tízmilliárdos tételről van szó
- kormányzati elképzelésekben az is szerepel, hogy a jövőben nem térfogat (kukaméret), hanem országszerte egységesen a leszállított szemét súlya alapján fizetnek majd az ügyfelek, azonban hogy ez hogyan befolyásolja a szemétdíjat, nem tudni.
Vannak azonban előnyök is, a cikk emlékeztet: uniós források szempontjából viszont nem tűnik rossz üzletnek a szemétszállítás. Az Új Széchenyi-terv keretében a 2014–2020-as fejlesztési időszak uniós forrásai között a Környezeti és energetikai hatékonyság operatív programra együttesen 1075,8 milliárd forint uniós és magyar forrást kalkuláltak, ami az operatív programok forrásainak 14,77 százaléka.