A központ az MTI-hez pénteken eljuttatott elemzésében kiemelte: míg az Európai Parlament és az Európa Tanács szakbizottságai továbbra is politikai alapon vonnak le helytelen következtetéseket, az utóbbi időszakban más nemzetközi fórumok már jóval kiegyensúlyozottabb, a valósághoz közelebb álló véleményeket fogalmaznak meg Magyarországról.
Kitértek arra is, hogy az eddigi kritikus országjelentésekben rendszeresen visszatérő elem volt az alkotmányozási folyamat illegitim volta és a kétharmados törvények aktuális kormányhatalmat “bebetonozó” túlsúlya is. Ezzel szemben a DGAP végre helyesen mutat rá arra, hogy az alaptörvény elfogadásához a legitimációt a Fidesz-KDNP 2010-es kétharmados választási győzelme szolgáltatta – írták.
Azt is kiemelik, hogy a korábbiakhoz hasonló számú sarkalatos törvények a rendszerváltás óta részét képezik a magyar közjogi rendszernek és hosszabb távon valójában korlátozzák a végrehajtó hatalmat – ezzel éppen erősítve a demokratikus rendszert. Az is újdonságnak számít a hasonló jelentésekhez képest, hogy a DGAP kitér az új választási rendszer megalkotásához vezető valós okokra: így arra, hogy az új választókerületek megalkotása 2005 óta váratott magára, melyre az akkori kormánytöbbségnek egyszerűen nem volt meg a megfelelő felhatalmazása, de azt is hangsúlyozzák, hogy a bevezetett “győzteskompenzáció” külföldi példák alapján összhangban van a demokratikus alapelvekkel.
Nem hallott még erről a központról korábban? Mi sem, ezért megnéztük a neten őket. Azt írják magukról, hogy a 2013-ban fiatal jogászokból és joghallgatókból alakult Alapjogokért Központ célja a jogállami működéssel és alapjogvédelemmel kapcsolatos tudományos kutatás és elemzés. A weblap szerint ketten vannak.