“57 éves koromra lesz egy lepukkant lakásom 43 millióért”

“A bankok elszámoltatásával és a forintosítással több, mint ezermilliárd forintot kap vissza 1,3 millió család. Csökkennek a törlesztő részletek és a devizahitelesek 40 százalékának több mint 25 százalékkal csökkenhet a tőketartozása.”

Amikor a kormány bejelentette a devizahitelesek megsegítésének konkrét menetrendjét, ezekkel a mondatokkal promózta az intézkedés csomagot a Fidesz sajtóosztálya. Mostanra azonban kiderült, hogy mégsem csökkenhet olyan sok embernek a tőketartozása, és mégsem csökkennek a törlesztő részletek. Igaz, a szabályok szerint nem is nőhetnek a januári részlethez képest. A futamidő azonban majdnem minden adósnál megnőtt. Vagyis mégis többet fizetnek az adósok, csak hosszabb időre elosztva.

Most megmentenek

Éva 2008-ban vett fel devizahitelt. Lakást akartak a szerelmével. 12.900.000 forint hitelt svájci frankban -155 forinton 25 évre – kaptak, és akkor úgy számoltak, hogy a törlesztő csak a harmada a havi fizetésének, és ehhez még hozzájön a párja jövedelme is. Vagyis a teljes havi bevételük alig 15 százalékát kell törlesztőre költeniük. az évek során azonban a 15 százalékból több, mint 50 lett. Lassan másra sem költöttek, mint a törlesztőre. De fizettek. Aztán amikor a kampány elindult, és mindenki arról beszélt a televízióban, hogy meg lesznek mentve, elhitték, és bár összeszorított foggal, de becsületesen utalgatták a forintokat a banknak.

Hidegzuhany

Éva azonban nagyot csalódott, amikor megjött az elszámolás. „Nem tudtam eldönteni, hogy sírjak vagy nevessek! Kaptam 1.101.745,00 forint jóváírást. De azért, hogy értsük a dilemmát az öröm és a bánat között: 2008-ban felvettem 12.900.000 forint hitelt, 2015-ig befizettem 8.873.563 forintot. A forintosítás és elszámolás után, (vagyis a kicsivel több, mint 1.000.000 forint jóváírás után) a tőketartozásom 17.408.332 forint, melyet a kezdeti 2033 helyett fizethetek 2040-ig. A fizetési ütemezés szerint – ha nem történik kamatemelés -, akkor a futamidő végére, erre az új hitelemre kifizetek 34.613.247 forintot.”

Éva azt mondja, hogy azért is becsapva érzi magát, mert ő folyamatosan fizetett. Vagyis láthatóan nem volt kockázatos ügyfél. Míg azok a barátai, akik idő közben bedobták a törölközőt, most külön alkudoznak a bankkal, és sokszor, csak hogy mentse a bank a menthetőt, némi kedvezményt kapnak a tartozásukra.

„Lassan valóra válnak gyermekkori álmaim, hiszen 57 éves koromra lesz egy lepukkant lakásom 43.486.810 forintért, amit megkap majd egy szegről-végről rokon, mert gyereket ez mellett vállalni lehetetlen küldetés. Nyaralást maximum a járda-szigetekre tervezek, de azt is csak SZÉP-kártyából. Egyszer sem késtem a befizetéssel, egyszer sem mentem utcára a deviza hitelem miatt, úgy alakítottam az életem, és lemondtam sok dologról, hogy időben rendezzem. Döbbenten néztem az ismerősöket, akik hasonló cipőben jártak, hogy nem fizetik a hitelt, nagy lábon élnek, gyereket vállalnak, utaznak és mellette gyűjtenek, nem tartva a következményektől.”

Különalku

Anikó sem járt jobban. Ő is lakást vett. 9 millió 780 ezer forint svájci frank hitelt kapott. „Az elszámolás szerint tartozok most 14 millió 850 ezer forinttal. 950 ezer volt a tisztességtelenül felszámított összeg, és ha a törlesztőm változatlan maradna, akkor is még 30 millió törlesztést kéne befizetnem.”

Anikó azt mondja, hogy eddig 6 és fél milliót fizetett ki a tartozása fejében. Nem vett igénybe semmilyen könnyítést. Sem fizetési moratóriumban, de még az árfolyamgátban sem vett részt. Csak minden hónapban feladta a csekket. És várta, hogy ha ilyen becsületesen fizet, akkor megmentik.

„Lakásom értéke reálisan 10-11millió körül van. Szóval, optimistán 12 milió. Van 3-4 millió forint differencia az esetleges eladási ár és a tőketartozás között. Hülye lennék a különbözetet kifizetni azért, hogy ne legyen se lakásom, se hitelem.”

Most a bankkal próbál egyezkedni.

Van, aki azonban jól járt

De szakértők szerint nem is igazán az adósokat akarta megmenteni a kormány. Persze sokaknak segítség, hogy kitolt futamidővel, fix részletekben szabadulhatnak meg a tartozásuktól. Még akkor is, ha az árfolyam romlása miatt, forintban számolva valóban sokkal többet kell befizetniük, mint amennyi az eredetileg forintban kapott hitelük. Sarkadi-Szabó Kornél azt mondja, az államnak igenis szüksége volt arra, hogy megszabaduljon a devizahitelek terhétől. A Shark-vision ügyvezetője szerint 2010-ig nem csak a lakossági devizahitel-arány ugrott meg, hanem az államadósság devizakitettsége is 50 százalék körül volt.

„Egy ilyen folyamat általánosságban azért problémás, mert válságban (vagy kamatcsökkentés esetén) egy kis nyitott ország esetében a hazai devizának automatikus stabilizátorként kellene működnie. Ha visszaesik a gazdasági teljesítmény, a deviza gyengülése automatikusan segíti a kivitelt, javítja a versenyképességet, s így hozzájárul a gazdasági növekedéshez, ezáltal az adósság is csökkenhet.”

Ha nincs csomag, szívleállás van

Nagyjából ez látszik most az eurózónában, vagyis a gyengébb európai pénz versenyelőnyt jelent a nagy európai gazdaságoknak. Ugyanaz az Opel mondjuk kevesebb pénzből is megvehető, és ezért többet is vesznek belőle a világban. „Ám, amennyiben túl nagy a devizaadósság rendszerszinten, a hazai fizetőeszköz leértékelődése nem stabilizáló, hanem épp kockázat- és pániknövelő szerepet tölt be. Hiszen ezzel megugrik az adósság – hazánk esetében – forintban kifejezett mértéke. Ráadásul a svájci frank hitelek – a svájci frankra épülő európai hitel piramis miatt – plusz rizikót jelentettek. Ez olyan, mint az emberi szervezetben az adrenalin. Bizonyos mértékig segít átlendülni a veszélyhelyzeteken, csökkenti a fájdalomérzetet, de túlzott mértékben vagy túl beteg szervezetnél, szívleálláshoz vezethet” – teszi hozzá az elemző.

Vagyis, lehet, hogy most sok devizahiteles gondolja, hogy nem ezt igérte a kormány. Pedig dehogynem. Azt ígérte, hogy megszabadítja a magyar gazdaságot a hatalmas mennyiségű devizahitel káros hatásaitól. És meg is tette. Csak ez sok devizahitelesnek fel sem tűnt.