A hetilap szerint a Quaestor-üggyel globális mértékben is számottevő brókerbotrányt sikerült Magyarországnak produkálnia. Olyat, amely bizonyos kérdésekben rávilágít az állam felelősségére. A Figyelő szerint nincs nyoma sem alvilági köröknek, sem a titkosszolgálatoknak az ügyben, túl „zajos” vállalkozás volt a Quaestor, a nemzetbiztonságiak a nyugisabb fedőcégeket kedvelik.
A már eddig is ismert furcsaságokat a Figyelő megtetézi még eggyel. Érdekességnek nevezi, hogy a vizsgálat közepette kényszerszabadságra küldték az egyik legrégebbi felügyeleti munkatársat, Velkey Csabát, aki a Quaestor-ügyön is dolgozott.
Az MNB és az NNI házkutatást is tartott a cégnél, tanúkat, informatikai vizsgálatokat végzett. Ezt T. Csaba ügyvédje mondta a lapnak. Papp Gábor szerint március 9-én délelőtt „ellepte a székházat a felügyelet. Késő éjszakáig, majd az azt követő hetekben ellenőriztek, mentettek, másoltak, tájékozódtak. Lehetősége és szándéka sem volt senkinek bizonyítékokat eltüntetni.”
(A dátum azért érdekes, mert a kormány szerint március 9-én tájékoztatta a Quaestor tulajdonosa a brókercég problémáiról a miniszterelnököt, és a sajtóhírek szerint másnap találkozott Orbán Gábor államtitkárral, de még aznap megjelent az MTI híre délelőtt, hogy az MNB 150 milliárdnyi fiktív kötvénykibocsájtást talált a cégnél.)
A számtalan megválaszolatlan kérdés miatt Király Júlia riasztónak nevezi a politika összefonódását a brókerbotrányokkal. Totális bizalomrombolásnak minősítette az International Business School tanszékvezetője, az MNB volt alelnöke, hogy a kormányfő a brókerkedést nevezte kockázatosnak.
Szerinte a Buda-Cash, a Hungária Értékpapír és a Quaestor esetei nem a brókerkedésről szóltak, hanem arról, hogy „mindhárman megszegtek szabályokat, köztörvényes bűncselekményt követtek el. Orbán Viktor „összemossa a befektetési kockázatot a csalás kockázatával. Azt sugallja, hogy nincs tisztességes bróker. Nem véletlen, hogy azóta minden műsorban, elemzésben evidenciaként kezelik, hogy a „brókercégekből ki kell menteni a pénzt, csak szólnia kellett volna a többi embernek is”.
Az ágazat alapvetően tisztességes, ha Orbán Viktor az állami szervezetek brókercégeknél lévő pénze miatt aggódik, akkor nem ki kellett volna vetetni a pénzt, hanem ki kellett volna jelentenie, hogy a brókercégek lopják az ügyfélpénzt. Király Júlia szerint ez már rendszerszintű kockázat lenne és az MNB-nek fel kellett volna függesztenie az egész befektetési szakmát.
“Ez konzekvens megoldás – tessék felvállalni, amit most csak sugallni tetszik. Ám azt sugallni, hogy ezek itt mind úgyis lopnak és én elviszem a pénzt, mielőtt úgyis ellopnák”, szerinte mélységesen kisbefektető- és piacellenes magatartás. A kormány és a felügyelő hatóság nagyon rosszul kezelte a helyzetet, mert kommunikációjuk azt a maradék bizalmat is lenullázta, ami még megvolt a pénzügyi szektor iránt – mondja az MNB volt alelnöke.