A Policy Agenda korábbi elemzésében az első félév várhatóan ötödik legfontosabb eseményeként rangsorolta a diplomáciai nagyüzemet, amit Angela Merkel német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök látogatása fémjelez. Kitértek rá, hogy a látogatások felszínre hozzák a keleti nyitás, az orosz elköteleződés, a szabadságjogok kérdését, és muníciót adnak az utcai demonstrációkhoz. Ugyanakkor reálisan nézve egyik esemény sem fogja tartósan meghatározni a magyar belpolitikát, és a közvélemény érdeklődését hetekig fenntartani – írták.
A kancellári vizit ténye önmagában kedvez a kormánynak, mivel az ellenzék egyik vádja Orbán Viktorral szemben az volt, hogy európai uniós ország vezetője régen látogatott el Budapestre. A találkozó tartalma már belpolitikai szempontból pártszimpátia alapján többolvasatú is lehet, és valószínűleg önmagában nem hatott a kormánypártok támogatottságára.
Senki se nyert
Az elemzés szerint a megbeszélések tartalmi előnyt nem hoztak a Fidesz számára, hiszen a médiába kiszivárogtatott, a német cégek gazdasági fejlesztéseire vonatkozó terveket jelentős részben cáfolták, egyértelműen az RTL Klubbal való megállapodási kényszer a kancellári vizit előfeltétele volt, és menekültügyben valós lépésváltás is német nyomásra történhetett. Noha ez utóbbi tartalmilag kapóra is jött a magyar kormánynak.
Az ellenzék inkább a saját táborának meggyőzésére kapott muníciókat a német kancellár kormánypolitikát érintő kritikai megjegyzésekből, de ezek korántsem olyan erősségűek, amelyek hatással lennének a belpolitikai erőviszonyokra. Az illiberális demokráciáról való vita pedig nem volt újkeletű, és egyelőre a közvéleményt sem mozgatja meg igazán – derül ki az elemzésből.
Putyin-látogatás: az utóélete lesz káros
Az orosz elnök látogatásának jelentőségét igyekezett tompítani a magyar miniszterelnök a PA szerint. Ennek köszönhető a gyors kijevi látogatás, illetve álláspontjuk szerint a szerb miniszterelnökkel való találkozó. Azaz olyan látszatot akartak kelteni, hogy egy normál munkanap egyik eseménye ez, nem kiemelten jelentős.
Ezzel együtt a magyar politikai közéletben az utóbbi életben meglehetősen szokatlan, miniszterelnök és ellenzéki pártok közötti külpolitikáról szóló egyeztetés is azt sugallta, hogy Orbán Viktor nem akarja egyedül viselni az orosz elnök látogatásának terhét. Igyekezett olyan képet kelteni, mintha az ellenzékkel való konzultáció után találkozna Putyinnal, és velük egyeztette a magyar álláspontot.
Természetesen ezt a képzetet a Putyinnal való első kézfogás pillanatáig sikerült keltenie Orbán Viktornak, mivel utána a találkozó ténye önmagában negatív kontextust adott az egésznek. Azaz amíg a merkeli látogatásnak már a létrejötte egy pozitív elem a Fidesz számára, ez az orosz elnök esetében éppen fordítva van.
A PA hangsúlyozta, hogy a magyar miniszterelnök keleti nyitás politikája, oroszbarátsága (Paks II.) már a 2014-es országgyűlési választások előtt ismert volt, és ez érezhetően nem rázta meg a támogatói körét. Ezen a képen valamelyest árnyalhatott az ukrajnai háború kiszélesedése, de ha nem úgy teszik fel az embereknek a kérdést, hogy vagy Oroszország, vagy a nyugat, akkor mély sebeket ez nem ejt a Fideszen.
Tartalmi szempontból semmi váratlant nem hozott az orosz elnök látogatása, hiszen a gázszállítási szerződés kapcsán egy korábbi megegyezést jelentettek be lényegében. Nyilvánvalóan belpolitikai szempontból ezt a lépést igyekezte a magyar fél a rezsicsökkentéshez, mint jól bevált politikai fegyverhez kötni.
Összességében a két találkozó hatása kioltotta egymást, és érezhetően nemzetközi szinten kármentésre is szükség volt (ukrajnai vizit). Belpolitikailag nézve a kormány túlélte az elmúlt két hetet, de profitálni nem tudott belőle. Rajta maradt az a bélyeg ellenzéki szempontból, hogy keletre akarja vinni az országot Orbán Viktor. De azt is látni kell, hogy ez önmagában nem elegendő a kormány legyőzésére – zárul az elemzés.