Orbán: A magyar gazdaság egy dongó

A miniszterelnök szerint félrevezetőek a szegénységgel kapcsolatos statisztikák, a jövőbeni lépések viszont tovább apaszthatják a Fidesz népszerűségét.

A magyar miniszterelnök szerint kritikusai rosszul ítélik meg azt, amit ő büszkén magyar gazdasági modellnek nevez – írja a Bloomberg. Az amerikai gazdasági lap interjút készített a kormányfővel. Azt írják, Orbán Viktort számos bírálat érte cégvezetőktől, politikai ellenfelektől és elemzőktől egyaránt amiatt, hogy elriasztja a befektetőket Európa legmagasabb bankadójával és árcsökkentésre kényszeríti a közműszolgáltatókat. A kormányfő, akinek pártját idén újraválasztották, elmondta, hogy a gazdasági növekedés eléri a 3 százalékot, a költségvetési hiány pedig az EU által meghatározott kereten belül marad, ami azt mutatja, hogy politikája működőképes.

A magyar gazdasági modell olyan, mint egy dongó – mondta Orbán a portálnak. „A tudósok szerint a dongó nem lehet képes repülni a súlya, mérete, szárnyai nagysága miatt és mégis tud” – fejtette ki. Orbán gazdasági bővülésről, a munkanélküliség csökkenéséről, szilárd költségvetésről beszélt, miközben elutasította azokat a statisztikákat, melyek szerint kormányzása növekvő szegénységet és a külföldi befektetések csökkenését hozta, valamint azt, hogy a három nagy hitelminősítő bóvli kategóriába sorolta az országot.

A forint 10,8 százalékot gyengült az euróhoz képest Orbán 2010-es hatalomra kerülése óta, a kelet-európai valuták közt csak az ukrán hrivnya és az orosz rubel múlja alul. A tízéves lejáratú forintkötvények kamata 3,53 százalékos rekordértéken áll.

Orbán elmondta, hogy a kormány szeretné újra vonzóvá tenni Magyarországot a befektetők számára, azt tervezik, hogy legkésőbb 2017-re csökkentik a bankadót és már a jövő év elején felülvizsgálnak több különadót. „Tárgyalunk a banki szektorral a bankadó normalizálásáról, ami valóban különösen magas Magyarországon” – ismerte el Orbán.

Megjegyzik, hogy Magyarország 2004-es EU-csatlakozása óta Orbánnak sikerült kivezetnie először az országot a túlzottdeficit-eljárás alól. A bevételek növelése érdekében azonban 3000 milliárdnyi magánnyugdíj-pénztári vagyont államosítottak és magas különadókat vetettek ki a banki-, energia-, telekommunikációs- és kereskedelmi szektorra. Orbán szerint nem akarnak senkit kizsigerelni, a különadókra az állami bevételek növelése érdekében van szükség, eközben szerinte javul a külföldi beruházások dinamikája.

A kormány keresi az alkalmat az adócsökkentésre – fejtette ki a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a kormány azon vitázik, hogy erre jövőre vagy 2016 közepén kerülhet sor. A Bloombergnek is elmondta, hogy 50 százalék feletti magyar tulajdont szeretnének a banki szektorban. Az állam által idén megvásárolt bankoktól viszont három éven belül meg szeretnének szabadulni.

Orbán megvédte a „jóléti társadalom helyett munkaalapú társadalom” programját. Szerinte a közmunka is csökkentette a munkanélküliséget, az abban résztvevők bére pedig több mint duplája a segélyeknek. A szegénységgel kapcsolatos statisztikákat félrevezetőnek tartja, szerinte abba nem számolják bele a nem pénzbeni juttatásokat, mint az ingyen tankönyvet vagy az iskolai étkeztetést. „Senki nem elégedett a jelenlegi helyzettel, de a folyamat jó” – mondta.

A kormánnyal szembeni elégedetlenség nő, az elmúlt hónapokban tízezrek mentek utcára, hogy tiltakozzanak a költségvetési megszorítások, az új adónemek és a kormányzati korrupció ellen. Az Orbán-kormány támogatottsága harmadával csökkent, noha még így is jóval ellenfelei előtt áll. Orbán szerint a kormány tervezett lépései tovább apaszthatják a Fidesz népszerűségét.

„A közgazdászok azt mondják, be tudják bizonyítani, hogy nem tudunk teljesíteni sok célkitűzést, nem tudunk növekedő gazdaságot fenntartani, munkahelyeket teremteni. Ezzel szemben a valóság az, hogy tudunk” – mondta.