A Kúria keddre tűzte ki a Kásler kontra OTP per következő tárgyalást, melyen döntés várható.
Kásler Árpád és felesége 2008-as devizahitelében szerepelt az a kikötés, hogy a kölcsönt svájci frankban a folyósítás napján érvényes vételi árfolyamon állapítják meg, ugyanakkor az egyes fizetendő részletek forintösszegét az esedékesség napját megelőző napon érvényes eladási árfolyamon kell majd meghatározni.
A Káslerék egyebek mellett azért fordultak bírósághoz, mert szerintük ez a kikötés tisztességtelen, és támadják a szerződést amiatt is, mert a bank a kezelési költséget devizában határozta meg.
A Békés Megyei Bíróság még 2011 decemberében első fokon mindkét szerződési kikötés semmisségét állapította meg, „mellőzte a kezelési költség devizában történő megállapítását”, továbbá visszamenőlegesen az eladási árfolyam helyett a vételi árfolyam alkalmazását rendelte el a törlesztésnél.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="433" width="650" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Kásler nem csak bíróságra jár (MTI)
Az ítélet ellen az OTP fellebbezett, és másodfokon a Szegedi Ítélőtábla 2012. áprilisában részben megváltoztatta a megyei bíróság döntését: mellőzte a kezelési költségre vonatkozó ítéleti rendelkezést, ugyanakkor helybenhagyta és jogerőre emelte azt, amely szerint vételi árfolyamon kell kiszámítani a törlesztőrészleteket.
A tábla jogerős döntése ellen a pénzintézet a Kúriához fordult felülvizsgálati kérelemmel. A Kúria tavaly januárban a hazai eljárást felfüggesztve és előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezve az Európai Unió Bíróságához fordult.Az uniós bíróság idén, április 30-án kimondta: a nemzeti bíróság helyettesítheti a tisztességtelen szerződési feltételt a nemzeti jog valamely rendelkezésével. A Kúrián folytatódó eljárásban így azt kell eldönteni, hogy tisztességtelen-e az árfolyamrés, és ha igen, van-e olyan törvényi szabály, amely a tisztességtelen szerződési rendelkezés helyébe léphet.
Sajtóhírek szerint a Kásler-ügy eldöntése után a Kúria átfogóan is megvizsgálhatja az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelés témakörét, és ebben a két kérdésben kiegészítheti a devizahitelekről tavaly decemberben meghozott jogegységi határozatát.
A kormány indítványára az Alkotmánybíróság is foglalkozott a devizahitelek ügyével és ez év márciusában közzétett alaptörvény-értelmezésében kimondta: törvénnyel módosíthatók korábban megkötött szerződések, ám ebben az esetben is figyelembe kell venni minden fél méltányos érdekeit, a megváltozott körülmények között is érdekegyensúlyra kell törekedni.
A devizahitelek kapcsán április 30-án a luxembourgi bíróság döntését követően Rétvári Bence, a közigazgatási és igazságügyi tárca parlamenti államtitkára arról beszélt: fokozatos lehet a megoldás, először a Kúriának kell fontos döntéseket meghoznia, utána benyújtják azt a javaslatot a parlamentnek, amely véglegesen kivezet minden ingatlanvásárlási célból felvett devizaalapú jelzálogkölcsönt.