Nő az ápolási díj, de mire elég?

Januártól több mint nettó ötezer forinttal, közel nettó 40 ezer forintra emelkedik az emelt összegű ápolási díj, és a kormány bevezeti a kiemelt ápolási díjat, melynek összege közel nettó 48 ezer forint lesz.

A díjemelés és az új díjkategória bevezetése 18 ezer családot, illetve háztartást érint, és több mint 1,7 milliárd forintot jelent a jövő évi költségvetésben.

Ápolási díjat a tartósan gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg emberek otthoni ápolását-gondozását ellátó hozzátartozók kaphatnak, emelt összegű ápolási díjat azok, akiknek hozzátartozója fokozott ápolást igényel, míg kiemelt ápolási díjat – januártól – azok, akik a legsúlyosabb egészségi kategóriába tartozó családtagjukat gondozzák.

Az alanyi jogon járó ápolási díj összege jövőre is nettó 26 550 forint marad. A bruttó díjakból tízszázalékos nyugdíjjárulékot vonnak, ez azt jelenti, hogy az érintettek a befizetésekkel nyugdíjjogosultságot szereznek.

„Ne csak alamizsnát adjanak!”

December harmadikán a fogyatékkal élők világnapján a budapesti Vértanúk terén több, fogyatékos gyerekeket és családjukat támogató civil szervezet demonstrált a “halmozottan sérült, tartósan beteg” gyermeket nevelő család méltatlan helyzete miatt. Mint mondták egy család kevesebb, mint negyvenezer forint támogatást igényelhet havonta, ez januártól tizenötezer forinttal emelkedik.

A felszólaló érintettek kiemelték, hogy ez nem túl nagy kegy, tekintve, hogy ez a minimálbér nagyjából fele lesz, a beteg gyerek pedig teljes odaadást igényel, egy kereső tehát kiesik a családból, ha a család egyáltalán együtt marad, ami kifejezetten ritka.

A támogatásra jogosultak hetven százaléka a létminimum alatt él. Mindez egyébként tizenkétezer családot érint Magyarországon.