Az államfő ismertette: a törvényi szabályok szerint 2014-ben az országgyűlési választások első lehetséges időpontja április 6-a, az utolsó pedig május 25-e, és a törvényi tilalom miatt biztosan nem lehet választást tartani április 20-án, húsvét vasárnapján.
Szűkíteni próbálják a jogkörét
Mesterházy Attila szerdai nyílt levelében arra kérte az államfőt, tisztázza, hogy továbbra is igényt tart-e a pártokkal való konzultációra, mielőtt meghozza a jövő tavaszi parlamenti választás kiírásáról szóló döntését, vagy “ez a döntés a Fideszben már megszületett”.
Áder János csütörtöki levélben úgy fogalmaz: Mesterházy Attila “levele szellemiségéből az olvasható ki”, hogy helyteleníti, ha egyes pártpolitikusok – legyenek azok kormánypártiak vagy ellenzékiek – nyilatkozataikkal szűkíteni próbálják a köztársasági elnök alkotmányos jogköreit. “Azt azonban sajnálom, hogy nekem címzett nyílt levelével – nem vitatva jó szándékát – Ön ugyanazt teszi, amit másokban joggal rosszallhat” – írta az államfő.
Ismertette: az alaptörvény kimondja, hogy az országgyűlési képviselők általános választását az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani. A választási eljárásról szóló törvény szerint pedig a választást úgy kell kitűzni, hogy a szavazás napja a kitűzés napját követő hetvenedik és kilencvenedik nap közé essen, továbbá hogy a szavazást vasárnap kell megtartani. Emellett a szavazás napja nem eshet a munka törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra, valamint húsvét- vagy pünkösdvasárnapra.
“…nem véleményeknek és vélelmeknek… megfelelően”
Az alkotmányos szabályokból egyértelműen következik, hogy a köztársasági elnöknek nincs jogi felhatalmazása a választások ez évi kitűzésére. Erre legkorábban január elején lesz lehetőség – szögezte le Áder János, majd hozzátette: államfőként törvényes kötelezettségeivel összhangban fogja kiírni és kihirdetni a választások időpontját. “Épp úgy, mint eddig, nem véleményeknek és vélelmeknek, hanem eskümnek megfelelően fogok eljárni ebben a kérdésben is” – fogalmaz.
Végül a köztársasági elnök reményét fejezte ki, hogy mind Mesterházy Attila, mind az MSZP, mind pedig más politikusok “tartózkodni fognak attól, hogy olyan döntéseket előlegezzenek meg, amelyek meghozatalában semmiféle alkotmányos jogkörük nincs”.