A Fellowes cég reprezentatív kutatásában a hazai kis- és középvállalkozások iratkezelését vizsgálta. A szakértők egy hulladéktelep 763 kilónyi szelektíven gyűjtött papírhulladékából 173 kiló bizalmas jellegű, visszaélésre alkalmat adóiratot szűrtek ki. Ez azt jelenti, hogy a kidobott szemét 23 százaléka adatlopás veszélyét, jelentős jogi kockázatot hordozott. A hulladék nagy része, 135 kilogramm 9 cégtől származott.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="533" width="800" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Fotó: Fotolia
Mindent elmondó szemét
A kidobott hulladékok közé került egy tervezőiroda számos terve, statikai számítása, alaprajza. Azok ráadásul egy nemzetgazdasági szempontból stratégiai fontosságú cégnek készültek. Nagy arányban kerültek elő iskolákból a hallgatók minden személyes adatát tartalmazó diákigazolvány-igénylők, bizonyítványok, hallgatói szerződések. A hulladékok között egy ingatlanos cég iratai a tulajdoni lapoktól kezdve az értékbecsléseken át éppúgy megtalálhatóak voltak, mint egy nonprofit kft. uniós pályázati pénzekből megvalósuló projektjének teljes menete, a kifizetésektől a telefonos híváslistákig. A hulladékok közé kerültek lakossági iratok is, bankszámlakivonatok, szolgáltatói számlák és értesítők, csekkek, adó- és orvosi papírok. Akadt olyan öttagú család, amelynek teljes profilja összerakható lenne a fellelt dokumentumok alapján.
10 millió bírság is lehet
A kétszáz magyar vállalat megkérdezésével készült kutatás szerint 91 százalékuk elégedett iratai kezelésével, nem tart az adatlopástól, bár 17 százalékukat érte már kár emiatt. Kiderült az is, hogy noha a vállalkozások 91 százalékánál fellelhetőek bizalmas jellegű dokumentumok, negyedüknél nincs semmiféle előírás az irat kezelésére. Egy információtechnológiával foglalkozó ügyvéd azt mondta: a hulladék között talált iratok nagy része nemcsak üzleti kémkedésre, identitáslopásra ad kiváló lehetőséget, hanem a bizalmas információk hanyag kezelése komoly jogi szankciókkal is járhat. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság hasonló esetért szabott már ki 10 millió forint összegű bírságot, amit a bíróság jóváhagyott. A személyes iratok hanyag kezelése büntetőjogi következményekkel is járhat. Jövő márciustól az érintett magánszemélyek ráadásul sérelemdíjat is kérhetnek, de a megsemmisítés nélkül kidobott irat illetéktelen kezekbe kerülve anyagi kárt is okozhat – tette hozzá Halász Bálint.