Nincs ellensúly, a rengeteg nemzetközi kritika is mutatja, hogy az unortodox néven emlegetett intézkedések között jócskán akad kifogásolni való, és hogy ezek nem mindegyike igazolható a válságkezeléssel – nyilatkozta a pénteki Világgazdaságnak Szabó Máté ombudsman.
Úgy vélte, emiatt nagyon felértékelődött a szerepük a független, jogalkotást ellenőrző intézményeknek. Ez a biztos szerint érezhető az ő megítélésükben is, intézményük a közbizalom rangsorában a legnépszerűbb ma az állampolgárok körében, megelőzve az Alkotmánybíróságot és a megkérdezettekhez legközelebb álló pártot.
Szabó Máté elmondta, a trafiktörvény és a földtörvény ügyében kapott beadványokat még elemzi az alapjogi biztos hivatala.
A lapban közölt interjúban hozzátette, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény esetében – amelynek hiányosságai szerintük veszélyeztethetik a jogbiztonságot, a törvény előtti egyenlőséget és a tisztességes eljáráshoz való jogot – szintén mérlegelik az alkotmánybírósági beadvány lehetőségét.
A biztos az interjúban kifejtette, a jelenlegi helyzet kicsit analóg azzal, amikor a Bokros-csomagot megszavazták: tűzoltás jelleggel olyan jogszabályok születnek, amelyek esetében a gyorsaság miatt egyrészt csorbul a jogalkotás minősége, és/vagy nem biztosítanak kellő időt az átállásra. Csak míg korábban az AB megsemmisítette ezeket a jogszabályokat, a jelenlegi Alkotmánybíróság kevésbé hajlamos arra, hogy ezt a fékező szerepet betöltse.
„A felfokozott intenzitású jogalkotás ma a saját lábában botlik meg, és éppen az alaposan előkészített jogszabály-alkotáshoz szükséges garanciák maradnak ki a folyamatból. Mi sem kapjuk meg sokszor a készülő jogszabályokat, nem vehettünk részt a polgári vagy a büntető törvénykönyv tervezetének a véleményezésben, sok fontos alapjogi jogszabályról, amilyen például a nemzetbiztonsági törvény volt legutóbb, a sajtóból értesültünk” – mondta.
Szabó Máté arra a kérdésre, hogy mandátuma szeptember végi lejárta után van-e esélye az újraválasztásra azok után, hogy többször keményen konfrontálódott a kormánnyal, azt válaszolta: helyesnek tartja, hogy a mandátumok korlátozottak, a hat év megfelel az európai gyakorlatnak. Azt is látni kell ugyanakkor, hogy nálunk általános bizalomhiány van minden intézménnyel és tisztségviselővel szemben, akit nem a regnáló politikai vezetés nevezett ki. Egyelőre azonban van még elég dolguk, nem foglalkozik ezzel a kérdéssel – mondta a lapnak.