Az emberi erőforrások minisztere pénteken nyújtotta be a felsőoktatási törvény módosításáról szóló javaslatát, amelyre – címe szerint – az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggésben van szükség. Mint ismert, a parlament márciusban megszavazta a többi között, hogy alkotmányos védelmet kapjon a hallgatók röghöz kötésének lehetősége.
Balog Zoltán mostani módosító javaslata ennek és a felsőoktatási kerekasztal-tárgyalásoknak megfelelően pontosítja az állami ösztöndíjjal tanulókkal kapcsolatos jogszabályokat. A dolog szépséghibája, hogy még szerdán (tehát a módosító beadása után öt nappal) is lesz egy tárgyalási forduló a kerekasztalon.
A módosítóba bekerült az eredeti elképzelésekhez képest némi – Klinghammer István felsőoktatási államtitkár által már bejelentett – puhítás, ugyanakkor néhány meglepő pontot is felfedezhetünk a tervezetben.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="433" width="650" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Fotó: MTI / Nagy Lajos
Amennyit tanul, annyit kell dolgozni itthon
Fontos könnyítés, hogy a tandíjmentességet (állami ösztöndíjat) kapó hallgatónak az oklevél megszerzését követő 20 éven belül a finanszírozott tanulmányok idejével megegyező időtartamban kell munkaviszonyt fenntartania „magyar joghatóság alatt álló munkáltatónál”, vagy vállalkozói tevékenységet folytatnia „magyar joghatóság alatti” cégnél.
Aki nem teljesíti időben itthon a munkavállalási kötelezettségét, annak vissza kell fizetnie a magyar államnak képzési költségeit, de nem a jegybanki alapkamattal, hanem az éves inflációval növelt összeget kell majd átutalnia. Mentesülnek a hazai munkavállalási kötelezettség alól a hitéleti képzésben részt vevők, illetve a határon túli magyarok, utóbbiak kötelezettségüket saját államukban is teljesíthetik.
Mentesül a visszafizetés alól az a hallgató, aki az oklevelét tartós betegsége, balesete, szülés miatt nem képes megszerezni, továbbá, ha a kötelezettségét megváltozott munkaképességére tekintettel, tartós betegsége, balesete, szülés, kettő vagy több gyermek nevelésére tekintettel vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem képes teljesíteni. A gyerekkedvezményt csak az egyik szülő veheti igénybe.
Nyilvántartásért felelős szerv
A mentességről, valamint az esetleges részletfizetési lehetőségről egy pontosan meg nem határozott „felelős szerv” dönt majd, mint ahogy ez a „felelős szerv” fogja nyomon követni az ösztöndíjas hallgatók életútját is. Ez fogja megküldeni a Magyar Államot megillető igény érvényesítéséhez szükséges adatokat az állami adóhatóságnak is „a visszatérítendő összeg behajtása érdekében”.
Ez a bizonyos „szerv” továbbíthatja a hallgatók adatait „a bíróságnak, a rendőrségnek, az ügyészségnek, a bírósági végrehajtónak, valamint az államigazgatási szervnek”, de csak ha az adat valamilyen konkrét ügy eldöntéséhez szükséges, viszont a nemzetbiztonsági szolgálatnak mindenféle kikötés nélkül átadhatja az egyetemisták személyes adatait. Ez utóbbira gyaníthatóan azért van szükség, hogy adott esetben „ne tűnjenek el” a külföldön élő diplomások.
A törvénymódosítás hatálya – amennyiben elfogadják – kiterjed a tavaly szeptemberben aláírt hallgatói szerződésekre is.